Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
A NEMZETKÖZI SZABADALMI OSZTÁLYOZÁSRA VONATKOZÓ STRASBOURG! MEGÁLLAPODÁS A Megállapodás célja egységes nemzetközi szabadalmi osztályozás létrehozása. A szabadalom szót egészen tágan kell érteni, a Megállapodás értelmében ide tartozik a szabadalmon kívül a szerzői tanúsítvány, a használati minta és a használati tanúsítvány (ez utóbbit Franciaországban engedélyezik). A Megállapodásban elfogadott Nemzetközi Szabadalmi Osztályozást (NSZO) minden aláíró állam fő- vagy kisegítő rendszerként alkalmazhatja. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az NSZO mellett a nemzeti osztályozási rendszerek is fennmaradhassanak. Az alkalmazás annyit jelent, hogy a szabadalmi hivatalok kötelesek feltüntetni az NSZO jelzéseit a közzétett leírásokon, valamint a közleményekben is. Ez alól egy kivétel lehetséges: az az állam, mely semmiféle vizsgálatot nem végez, nem köteles az NSZO jelzéseit feltüntetni, ha a Megállapodás aláírásakor vagy a csatlakozásnál fenntartással élt. Az NSZO felülvizsgálata és alkalmazásának elősegítése érdekében a Megállapodás Szakértői Bizottságot állít fel, melynek feladata az is, hogy elősegítse az átosztályozást az egyes államokban, az elért eredmények megküldése révén. A külön unió minden állama tagja a Szakértő Bizottságnak, melynek hatáskörébe tartozik az NSZO módosítása és kiegészítése. A módosításokat a Nemzetközi Iroda közli az unió tagállamaival és azok a közléstől számított hat hónap múlva lépnek hatályba. A Megállapodás szakmai része teljesen megegyezik a, gyári és kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás és az ipari minták nemzetközi osztályozására vonatkozó Locarnói Megállapodás rendelkezéseivel. AZ EGYEZMÉNYEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az előzőekben röviden ismertetett egyezmények egy-egy típust képviselnek. A Szellemi Tulajdon Világszervezete mint „iparjogvédelmi politikai csúcsszerv” teljesen különbözik a többi uniótól, ugyanakkor strukturális felépítése teljesen azonos az unió szerveinek felépítésével, figyelembe véve a nagyságrendi különbségekből adódó, de nem elvi jelentőségű eltéréseket. (A kisebb unióknál pl. nincs végrehajtóbizottság). A Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezmény szűk értelemben vett iparjogvédelmi vonatkozásban csak egy rendelkezést tartalmaz: meghatározza, hogy az iparjogvédelem mely intézményei tartoznak a szellemi tulajdonhoz. Az Egyezmény — tehát nem lehet iparjogvédelmi tartalmúnak tekinteni, holott működése, hatása a nemzetközi iparjogvédelem területén a legjelentősebbek közé tartozik. 164
