Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a munkáltatónak szabadalmi bejelentést kell benyújtania és a bejelentéssel kapcsolatban hozott jogerős határozat bizonyítja a feltételek fennforgását, illetőleg a feltételek meglétének hiányát. A díj iránti igényt a feltaláló a munkáltatóval szemben érvényesítheti. Ha viszont a munkáltató a szabadalmat átruházza vagy a szabadalomra hasznosítási (licenc) engedélyt ad, a vonatkozó szerződésben megállapodhatnak úgy, hogy a díjfizetési kötelezettség a találmányra jogot szerző felet terheli. Ebben az esetben viszont a díjazási szerződést is ez utóbbinak kell megkötnie a feltalálóval. Ha a két vállalat, a szabadalmas és a licencvevő vállalat között ilyen megállapodás nem jön létre, ez nem jelenti azt, hogy a feltalálói díj nem illeti meg, de ehhez az szükséges, hogy a díjigény közvetlen érvényesítéséhez a munkaadó (szabadalmas) vállalat hozzájáruljon. A következő jogeset erre világít rá. Munkaadó vállalat hozzájárult ahhoz, hogy a szabadalmi oltalom alatt álló szolgálati találmánynak másutt való hasznosítására a feltalálók közvetlenül hasznosítási szerződést kössenek. A feltalálók a találmányt átvevő vállalatot felhívták a hasznosítási szerződés megkötésére, ez azonban a szerződéskötéstől elzárkózott. A feltalálók pert indítottak, az első fokú bíróság azonban keresetüket idézés .kibocsátása nélkül azzal az indokolással utasította el, hogy szolgálati találmány után járó díjigényt csak a munkáltató vállalattal szemben lehet érvényesíteni. A találmányt átvevő vállalat az értékesítési szerződésben a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja, ez azonban nem történt meg. A jogi helyzetet nem változtatja meg az sem — mondja az elsőfokú bíróság —, hogy a szabadalmas vállalat a feltalálóknak engedélyt adott arra, hogy a díjigényt közvetlenül érvényesítsék. A fellebbezési eljárásban eljárt Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatával kapcsolatban a következőket állapította meg: ,,A 45/1969. (XII. 29.) Korm sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint az érvényes szabadalommal védett szolgálati találmány feltalálója találmányi díjra jogosult. A díj iránti igénynek a munkáltatóval szembeni érvényesíthetőségére vonatkozó rendelkezés [1. § (4) bek.] nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a munkáltató, illetőleg a szabadalmas feljogosítsa a feltalálót a díjazásra vonatkozó szerződés megkötésére a találmány olyan megvalósítójával, akivel a szabadalmas ilyen szerződést nem kíván kötni. A feltalálónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a találmányát érvényes szerződés nélkül ne hasznosíthassák, és ily módon a díjazásra való jogszerű igényét meghiúsítsák. A felperesek kereseti előadása szerint a találmányukat az alperes anélkül valósította meg, hogy erre nézve a szabadalmasokkal hasznosítási szer-107
