Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

nálati minta szintjét el nem érő műszaki (és szervezési) megoldások jogi védelmét.

A rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre (Ptk. 685. § C pont), valamint a velük munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre és azok szerzőtársaira terjed ki.

A rendelet lényegében kivonja hatálya alól az olyan személyeket, akik a gazdálkodó szervezettel sem munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb (pl megbízási, vállalkozási) jogviszonyban nem állnak. Munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony hiányában valamely műszaki, illetőleg szervezési megoldás kidolgozója csak akkor tartozik a rendelet hatálya alá. ha van olyan szerzőtársa, aki azzal a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, amelyhez a javaslatot benyújtották.

Az újításról szóló rendelet hatálya alá nem tartozó személyek szellemi alkotásaikat, vagyoni értékű műszaki, illetőleg szervezési ismereteiket, tapasztalataikat, megoldásaikat, azaz know-how-jukat - a Ptk. 86. §ának (3) és (4) bekezdése alapján - a polgári jog általános szabályai szerint bocsáthatják a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.

A munkaköri kötelesség körében, illetve az eszközeivel kidolgozott újítással való rendelkezés joga a gazdálkodó szervezetet illeti meg. Minden más újítással rendelkezhet ugyan az újító, de ilyenkor is a gazdálkodó szervezet jogosult az újítást hasznosítani.

4.2. Az újítás fogalma és kritériumai

A rendelet a következőképpen határozza meg az újítás fogalmát az újítás a gazdálkodó szervezetnél új, számára előnnyel járó műszaki, illetőleg szervezési megoldás.

Az újítás fogalmi elemei tehát a következők:- megoldás, amely- a gazdálkodó szervezetnél új,- számára előnnyel jár, továbbá- műszaki, illetőleg szervezési jellegű.