Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
Az a tény, hogy az újításnak megoldásnak kell lennie az újítás szellemi alkotás mivoltából ered. Azt fejezi ki. hogy a cél-, illetve feladatkitűzés az elméleti megállapítás vagy az ötletszintű felvetés önmagában nem minősülhet újításnak, mert annak a feladat alkotó teljesítményt képviselő megoldást kell tartalmaznia. Az újításnak tehát a gyakorlatban alkalmazható megoldásra kell adnia megfelelő javaslatot és a gazdálkodó szervezet körülményeire adaptált alkalmazási módot és eszközt kell megjelölnie. Az újítótól nem követelhető meg, hogy javaslatához részletes tervdokumentációt, rajzot, gazdaságossági számításokat stb. csatoljon, hanem elegendő a megoldást csak lényegileg, azaz olyan módon és olyan mértékben ismertetni, hogy a javaslat alapján már újítói tevékenység nélkül - tehát szakmai rutinmunkával - el lehessen jutni a megvalósításhoz szükséges kidolgozottságig. Az újítási javaslat alapulhat már közkinccsé vált szellemi alkotáson is, ebben az esetben azonban a javaslatnak tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet körülményei között megvalósításhoz szükséges, alkotó jellegű, a megvalósításhoz szükséges többletmegoldást. Ugyancsak tárgya lehet újításnak szabadalmi oltalom alatt álló találmány is, ez azonban szintén csak akkor, ha tartalmazza a helyi alkalmazáshoz szükséges adaptációs többletet és a szabadalom hasznosítására engedélyt kap a gazdálkodó szervezet. A megoldás csak akkor lehet újítás, ha a gazdálkodó szervezetnél újnak minősül. Szemben a szabadalomnál és a használati mintaoltalomnál megkívánt abszolút jellegű újdonsággal, az újítás fogalmi kelléke a gazdálkodó szervezeten belüli, azaz a relatív újdonság. A relatív újdonság tartalmát tekintve azt jelenti, hogy annak kritériumait a gazdálkodó szervezet - sajátosságainak megfelelően - maga állapíthatja meg pozitív és negatív érételemben egyaránt. így pl ha egy gazdálkodó szervezet több gyáregységből üzemből üzletből vagy bármilyen más szervezeti egységből áll, maga a gazdálkodó szerzet határozhatja meg. hogy az újdonságot az egész szervezet, vagy csak annak szervezeti egysége szintjén követeli meg. A szervezeti egység szintjén történő újdonsági követelmény szabályozásakor figyelembe vehető pl. a különböző egységeknél gyártott termékek struktúrájának, az egységek földrajzi elhelyezkedése, munkamegosztásuk jellege stb. Nem zárható ki 85
