Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
milyen módon jutott a bejelentő tudomására. Találmánybitorlásról van tehát szó akkor is. ha a bejelentő korábbi szabadalmi leírásból, rajzból, mintából stb. és akkor is, ha más személy közléséből merítette a korábbi találmányra vonatkozó ismeretét. Közömbös az is, hogy la korábbi találmányra vonatkozó ismeret közvetlenül a feltalálótól származik-e vagy valaki mástól. A találmánybitorlás tényállásának további feltétele, hogy a korábbi találmány felhasználása a feltaláló, illetőleg a jogutódja beleegyezése nélkül történjék. Végül lényeges elem, hogy a fenti magatartások tanúsítása szabadalmi bejelentésben nyilvánuljon meg. A találmány-bitorlás szankciójaként a törvény a feltaláló érdeket hatékonyan védő eszközöket biztosít a sértettnek, nevezetesen: feljogosítja a feltalálót vagy annak jogutódját annak követelésére, hogy- a megadott szabadalmat a bitorlóval reá átruházzák. Ebben az esetben egy hatósági határozaton alapuló jogutódlásról van szó, melynek során a szabadalom „érintetlenül” marad, csupán a bíróság döntése alapján a jogviszonyban alanyváltozás következik be. A feltaláló tehát a szabadalom átruházásával a bitorló jogutódjává válik, akár a bejelentési eljárás szakaszában, akár a már elnyert szabadalmi oltalom tekintetében. A korábbi szabályozástól eltérően az új szabadalmi törvény a feltaláló részére szubjektív alapú szankció érvényesítését is lehetővé teszi, nevezetesen ha a bitorló magatartása felróható volt, úgy a feltaláló a polgári jogi felelősség szabályai szerint a bitorlótól kártérítést is követelhet. b/ A szabadalombitorlást az követi el. aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. (Szt. 35. § (1) bek.) A szabadalombitorlás tehát azáltal valósul meg. hogy valaki a szabadalmas engedélye nélkül a szabadalom tárgyát előállítja, használja vagy forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, s ezáltal a jogosultnak a törvényben biztosított kizárólagos jogait sérti. A szabadalom fennállását tekintve nyilvánvaló, hogy csak olyan cselekmény minősülhet szabadalombitorlásnak, amelyet a szabadalmi oltalom kezdő időpontja után és a szabadalom megszűnésének időpontja előtt követtek el. Ennek nem mond ellent az a rendelkezés, amely szerint a szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de ilyen esetben az eljárást fel kell 62
