Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

A fenti megsemmisítési okokból kitűnik, hogy a megsemmisítés alapja nem teljesen azonos a szabadalmazhatósághoz megkívánt feltételekkel, mert pl. az egységesség hiánya nem lehet megsemmisítési igényt alapozni.

A megsemmisítési eljárást bárki kezdeményezheti a szabadalmassal szemben. (A korábbi bírósági gyakorlat szerint még maga a szabadalmas is kezdeményezheti megsemmisítést, ha érdekei más megszüntetési móddal nem nyerhetnek kielégítést.)

Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. Ha a megsemmisítési kérelmet jogerős határozatban elutasítják, azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt újabb eljárást már nem lehet indítani.

Sajátos megsemmisítési okok vonatkoznak a növényfajtákra megadott szabadalom tekintetében.

Az egyik megsemmisítési ok az általános szabályokhoz hasonló, vagyis ex tunc hatállyal meg kell semmisíteni a növényfajtára adott szabadalmat, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új. illetve a törvény szerint ki volt zárva a szabadalmi oltalomtól. A másik, speciális rendelkezés szerint az ilyen tárgyú szabadalmat akkor is meg kell semmisíteni mégpedig az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő, tehát ex mine hatállyal, ha a szabadalmas elmulasztja a fajta fenntartását.

Végül a díjak visszakövetelésére vonatkozó szabály szerint ha a végleges szabadalmi oltalom ex tunc hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

60