Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
kötni, vagy a felek nem tudnak annak feltételeit illetően megállapodni, a díjat a bíróság állapítja meg. Megjegyzendő végül, hogy a bíróság csupán a dij megfizetésére kötelezheti a munkáltatót, a találmány hasznosítására azonban nem. 2.3.4. Alkalmazotti találmányok Hatályos szabadalmi törvényünk a szolgálati találmányok mellett az alkalmazotti találmány fogalmát is bevezeti és meghatározza annak főbb szabályait. A szolgálati találmánytól eltérően alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója a tevékenységi körébe tartozik (Szt. 9. § (2) bek.) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom nem a munkáltatót, hanem a feltalálót illeti meg. A munkáltató jogosultsága ex lege a találmány hasznosítására terjed ki, de ez a hasznosítási jog nem kizárólagos jellegű. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató más részére hasznosítási engedélyt nem adhat. A feltalálónak - csakúgy mint szolgálati találmány esetén - az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően haladéktalanul ismertetni kell a munkáltatóval. A munkáltató az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánjae. A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja. (Ez a szabály arra utal. hogy a szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez 36
