Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

hozzájárul, vagy ha a munkáltató az említett 90 napos határidő alatt a nyilatkozat megtételét elmulasztja.

Tekintettel arra, hogy alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg a törvény alapján, a feltaláló személyhez fűződő jogai azonosak lesznek a korábban már részletezett szabadalmas jogaival (névjog, feltalálói minőség elismeréséhez való jog, nyilvánossághoz való jog, integritáshoz való jog.)

Ami pedig a feltaláló vagyoni jogait illeti, a törvény megfogalmazza a feltaláló díjazásához való alanyi jogát és meghatározza annak alapját és mértékét. Ennek értelmében az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.

A feltaláló díjazására ebben az esetben is a munkáltatóval kötött szerződés lesz az irányadó.

Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi lincenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.

2.3.5. A szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó közös szabályok

A szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó közös szabályok a feltaláló érdekvédelmét, a találmányi díj szerződéseket, valamint az azokkal kapcsolatos jogvitákat érintik (Szt. 15-17. §§)

Az ilyen szerződések alakiságára vonatkozik az a szabály, mely szerint a találmányi díj szerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra vonatkozó szerződést, valamint a szolgálati és alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, a szabadalmi törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.

37