Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a L szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastársa köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. Találmányi díj jár továbbá a feltalálónak a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is. A hasznosítás után azonban csak akkor jár díj, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra. A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve jogszerzővel kötött szerződése, vagyis a találmányi díjszerződés az irányadó. A díj alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezés szerint a hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia - forgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetni kell. A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből. illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. A találmányi díj mértékének megállapítása során az előbb ismertetett arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is. A fentiekből látható, hogy a feltaláló díjazására vonatkozóan a feltaláló és a szolgálati jogosult közötti találmányi díjszerzödés az irányadó. Ez következik a jogviszomnak már hangsúlyozott polgári jogi jellegéből. Szerződés hiányában is jogosult azonban a munkáltató a találmány hasznosítására. Ilyenkor, ha a munkáltató nem hajlandó szerződést 35
