Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

kötelezhető a találmánynak a munkáltatóval történő közlésére. Ez vi­szont nem jelenti azt. hogy a munkáltató nem alkalmazhat a feltalálóval szemben munkajogi szankciókat a szolgálati jelleget megalapozó munkajogi jogviszonyból adódóan. Amennyiben azonban a feltaláló a találmányt a szolgálati jogosulttal ismertette, a titokban tartás és a nyil­vánosságra hozatal közötti választás joga a munkáltatóra száll át. A vagyoni jogosultságok körében a feltaláló vagyoni érdekei kétféle módon nyernek kielégítést. Ha a szolgálati találmányok körében a feltaláló másodlagosan megsze­rezte a találmány feletti rendelkezési jogot, mint bármely más szaba­dalmas esetén vagyoni érdekei a szabadalom kizárólagos jellegéből folyó vagyoni jogosultságok útján valósulnak meg. Abban az esetben azonban, ha a találmány felett a törvény alapján a szolgálati jogosult vagyis a munkáltató gyakorolja a rendelkezési jogot, a feltaláló megfelelő díjazásra jogosult. A hatályos szabadalmi törvény a feltaláló díjazáshoz való jogosultságá­nak rögzítése mellett részletesen is meghatározza azokat a feltételeket és módozatokat, amelyek a díjazással kapcsolatosak. A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg. ha- a találmányt szabadalom védi. az értékesítés megkezdésétől a szaba­dalmi oltalom megszűnéséig;- a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szűnt volna meg;- a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a talál­mány nyilvánosságra jutásáig, vagy' - ha ez későbbi - a találmány nak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított 20 év elteltéig. A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni a törvény alapján a találmány' hasznosítását (ideértve a hasznosításnak előnyös piaci hely­zet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is), a hasz­nosítás más részére történő engedélyezését (licencia adását), valamint a szabadalmi igény teljes vagy részleges átruházását. A feltalálót a találmányi díj a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedé­lyek és az átruházás esetén külön-külön. valamint a hasznosítás ellenér­ték nélküli engedélyezése és ingyenes átruházása esetén is megilleti. A 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom