Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

lomban, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

Korábbi törvényünk szerint többek között nem kaphatott szabadalmi oltalmat az a találmány, amelynek hasznosítása jogszabályba ütközött. Az új törvény ezzel összefüggésben egyértelműen leszögezi, hogy a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.

Értelemszerűen kizárt az oltalomból az a találmány, melynek tárgya azonos korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával. Azonos találmányra ugyan csak egy személynek adható kizárólagos jellegű oltalom. Előfordulhat természetesen, hogy párhuzamosan, egymástól függetlenül hoznak létre azonos találmányt, de ezek tekintetében az időbeli elsőbbség fogja eldönteni, hogy ki lesz jogosult.

Végül meg kell említeni, hogy nincsenek kizárva a szabadalmi oltalomból, de sajátos, eltérő szabályokat állapít meg hatályos szabadalmi törvényünk a növény- és állatfajták szabadalmazhatóságát illetően.

Külön szabályozást figyelhetünk meg a növényfajták és külön az állatfajták szabadalmi oltalmának feltételeit illetően.

Az Szí., 105. § (I) bekezdése szerint a növényfajta akkor szabadalmazható, ha megkülönböztethető, egynemű állandó és új, valamint ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Minden egyes kritériumra vonatkozik törvényi definíció, magyarázat. Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több alaktani vagy egyéb mérhető tulajdonsága tekintetében határozottan eltér az elsőbbség napján közismert fajátéktól.

Egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges fajtajellemzői azonosak.

Állandó a növényfajta, ha az egymást követő szaporítások után vagy a szaporítási ciklusok végén a lényeges fajtajellemzők változatlanok.

A növényfajta akkor tekinthető újnak, ha a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmiforgalomba nem hozták- belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,- külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban.

21