Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem lehet használni különösen az olyan megjelö­lést, amely kizárólag számjegyekből áll (kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére), továbbá amely megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó más meglevő fajta neve, vagy amelynek használata a közrendbe vagy közer­kölcsbe ütközne. Az állatfajta akkor szabadalmazható, ha megkülönböztethe­tő és új, valamint ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Az ál­lattenyésztésről szóló törvény hatálya alá nem tartozó állatfaj esetén a szabadalmazhatósághoz szükséges az is, hogy az állat­fajta reprodukálható legyen (Szí. 110. § (1) bek.) Megkülönböztethető az állatfajta, ha jellemző értékmérő tulaj­donságait több generáción keresztül megőrzi. Az állatfajta akkor tekinthető újnak, ha azt az elsőbbség napját megelőző egy évnél korábban a nemesítő vagy jogutódja hozzá­járulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták. Reprodukálható az állatfajta, ha jellemző értékmérő tulajdonsá­gait több generáción keresztül megőrzi. Hasonlóan a növényfajtákhoz a fajtanévnek az elsőbbség napján itt is alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használható ebben az esetben sem olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből áll (kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére), a megjelölés megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon állatfajtához tartozó már meglévő fajta nevé­vel azonos, vagy amelynek használata a közrendbe vagy a közer­kölcsbe ütközne. Fajtaelismerésben részesített állatfajta esetén a szabadalom a fajtát elismerésre bejelentő személyt vagy annak jogutódját illeti meg. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom