Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
távoli pontjain és szomszédos baráti országokban egyaránt történtek kísérletek utánzásra, ezek egyértelműen tükrözik az ELZETT védjegyről kialakult világpiaci kedvező értékítéletet. 8. Egyesült Izzó31 Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. budapesti és vidéki gyáraiban mintegy 30 ezren dolgoznak, és az évi termelés meghaladja a 8 milliárd forint értéket (1980). Az Egyesült Izzónak az USA-ban, Írországban, Pakisztánban és Ausztriában működik közös vállalata, további nyolc országban pedig önálló kereskedelmi szervezete. Az Egyesült Izzó a magyar ipar legnagyobb tőkés exportot teljesítő vállalata. A vállalat 1896-ban alakult, mai nevét egy évvel később vette fel. Létrejöttét követően viszonylag rövid idő alatt a wolframkutatás terén olyan kimagasló eredményeket ért el, hogy az úgynevezett nagykristályos technológiát annak idején a világ minden lámpagyárában az Egyesült Izzó szabadalma alapján és az ő segítségével vezették be, beleértve Edison hazáját, az USA-t is. Ezért amikor 1909-ben a vállalat TUNGSRAM védjegyét kialakította, amely a német wolfram és annak angol megfelelője, a tungsten szó házasítása, e védjegy valójában a kutatási eredmények hasznosítása terén a vállalat által elért eredményeket is szimbolizálta. Ma a TUNGSRAM védjegy 123 országban áll oltalom alatt. A TUNGSRAM védjegy, valamint az azt szimbolizáló „T betű kör alakú emblémában” védjegy lajstromozása a világ országainak többségében azonban csak az első lépést jelenti a vállalat védj egy politikájában. Ez a jogi aktus, a védjegy oltalmának biztosítása csak az alapját képezte annak, hogy a vállalat a védjegyet, ill. az azzal jelölt terméket ismertté, illetve keresetté tegye. Minthogy az Egyesült Izzó termékei olyan tömegcikkek, ame-31 Felhasznált forrás: Szendrey: Védjegyjog és védjegyhasználat. MKK. Budapest, 1977. 165. old. 89
