Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

lati találmányt hoztak létre a vállalatnál a mágneses reteszelő rendszermegoldás továbbfejlesztésére. Ha ez a termék piacra kerül — .a licenciaszerződés alapján —, az ELZETT ezt is jogosult ELZETT—MRT védj egykombinációv-al forgalmazni.

A licenciavásárlásokkal kapcsolatosan az előzőekben ismertetett három védjegykombináció más irányban jelenti az ELZETT védjegycsalád továbbfejlesztését. Köztudott, hogy jó nevű, a világpiacon bevezetett védjegyekkel történő „házasság” a licencia alapján honosított magyar termékek számára is kedvezőbb világpiaci pozíciót biztosít. Nem véletlen, hogy a gépiparban egyre több ilyesfajta védjegykombinációval találkozunk (RÁBA— M.A.N., DEXION—SALGÓ, SZIM—FOREST stb.), ami a magyar védjegyek jó értelemben vett internacionalizálódását jelenti. Hiszen a védjegy olyan szimbólum, amelyet egy, a beszédhez hasonló jelrendszerhez, egy újfajta nemzetközi nyelvhez lehet hasonlítani, amint azt az ismert francia reklámpszichológus Victoroff teszi.30

d) Védjegy és export

A vállalat exporttevékenysége olyan régi, mint maga az ELZETT szó: 1924-ben a gyár termelésének már 10—20%-át exportálja. Az exporthányad rohamosan növekszik, s a második világháború kitörése előtti időben eléri a termelés 70%-át.

Az államosítás új lendületet ad az exportnak, az ELZETT dolgozóiból alakul meg a Ferunion Műszaki Külkereskedelmi Vállalat zár és lakat osztálya. Ez utóbbi egyrészt felújítja a régi külkereskedelmi kapcsolatokat, amelyeket a második világháború megszakított, másrészt új piacokat szerez: az afrikai gazdálkodó házán éppen úgy találkozni lehet ELZETT zárral, mint a világvárosok fényűző szállodáiban. A Varsói Operaszínházat, a moszkvai KGST-palotát ELZETT zárakkal látják el, a máso-30 Victoroff: Reklámpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974. 281. old.

84