Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
dik világháború alatt elpusztult, majd újjáépített budavári palota ajtói is ELZETT zárakkal vannak felszerelve. Az ELZETT rendszeresen részt vesz nemzetközi vásárokon s időnként a Ferunionnal karöltve árubemutatókat tart. A vállalat kereskedelmi igazgatójának véleménye szerint a külföldi vevő elsősorban azért vásárolja az ELZETT-termékeket, mivel ismeri és becsüli magát a védjegyet. Kézenfekvő ezért az a következtetés, hogy az ELZETT védjegy külkereskedelmi értéke jóval meghaladja annak belföldi értékét, hiszen idehaza az ELZETT gyártmányai tekintetében nincs vagy alig van gazdasági verseny. Köztudott, hogy az ELZETT MÜVEK a hazai ZSIGULI-program egyik bázisüzeme. Itt készülnek a ZSIGULI, illetve LADA személygépkocsik ajtókilincsei és veretei, a hozzájuk kapcsolódó mechanizmussal és zárral, zárszerkezettel, csomagtartózárral, motorháztető-zárral. A zárszerkezetbe az ELZETT védjegy eltávolíthatatlanul bele van sajtolva, s persze a ,,Made in Hungary” is (magyar gyártmány). Ezért nemcsak a gépkocsiba való beszereléskor, de az esetleges csere, meghibásodás alkalmával is minden esetben újra megjelenik az ELZETT védjegy. A hatvanas években az ELZETT másirányú exporttevékenységet is kezd: fővállalkozóként komplett gyárberendezéseket szállít külföldre. így Jugoszláviában ma is két, Bulgáriában pedig egy gyár működik, amelyet az ELZETT szerelt fel komplett zár- és lakatgyárral. Ezek nem jogosultak az ELZETT védjegyet használni, s így nem is igazi versenytársai az ELZETT- nek, ami azért különösen figyelemre méltó, mert Jugoszlávia az ELZETT egyik legfontosabb piaca. Volumenében nagyobb a tőkés export, ahol persze mind a gyártó vállalatnak, mind a Ferunionnak számolnia kell a konjunkturális és politikai változásokkal. Ebben a viszonylatban ugyanakkor a védjegynek jóval nagyobb szerepe van, mint a KGST-piacon. A politikai változások külkereskedelmi kihatásaira példaként szolgál az iráni piac, amely korábban az ELZETT-termékek legfontosabb felvevőhelye volt. Az iszlám forradalom miatt életbe 85
