Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VIII. Védjegy és fogyasztó
tat az IONIDIAR—IONIDERM, FABIAN!—FABIAN OL, DORIS —DORITOS. SURPONTAL—SULFORAL-ügyekben, ahol a különböző fórumok egymástól eltérő eredményekre jutottak az összetéveszthetőség kérdésének értékelésénél. Ez persze nemcsak a mi bírói gyakorlatunkra jellemző, a fejlettebb iparú tőkés országokban, például Franciaországban is, ahol a védjegyjog bölcsője ringott, éppen az összetéveszthetőség kérdésében gyakoriak az egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek. Ez az oka annak, hogy éppen a fogyasztók érdekeinek védelmére való törekvés veti fel az objektívabb értékelés módszerei kutatásának igényét. Kérdés, hogy nem volna-e helyes, ha esetenként a magyar bírói gyakorlat is igénybe venné az alkalmazott lélektan fegyvertárát, a közvélemény-kutatást, illetve a pszichológus szakértővel való bizonyítást, amint azt az USA vagy az NSZK bíróságai teszik, rendszerint éppen az összetéveszthetőség kérdésében való megnyugtató állásfoglalás kialakítása érdekében. E nézetemmel nem állok egyedül, Farkas a polgári eljárásjog oldaláról közelítve jut hasonló eredményre!74 Amíg azonban az USA és az NSZK bíróságai a vállalatok, a versenytársak részéről jelentkező igény, valamint a jogalkalmazóval szemben támasztott elvárások alapján jutottak el a közvélemény-kutatás, illetve a pszichológiai eszközökkel való bizonyítás eljárásjogi elismeréséhez, addig a szocialista jogalkalmazónak a másik oldalról, a fogyasztóvédelem oldaláról való megközelítés eredményeképpen kellene ítélkezési tevékenységét magasabb szintre emelni, objektívebbé tenni, s ha ezt az ügy jelentősége indokolja, hasonló módszereket alkalmaznia. Ez a fogyasztóvédelmi szempont azonban nézetem szerint csak a bírósági eljárás módszerét befolyásolhatja. Semmiképpen sem mehet odáig, hogy az ítélethozatalkor, a bírói mérlegelés során a fogyasztóvédelmi szempontok nagyobb súlyt kapjanak. mint magának az összetéveszthetőségnek vizsgálata: a FA-o* Farkas: Van-e helye polgári ügyekben közvélemény-kutatáson alapuló szakértői viszonyításnak. Magyar Jog. 1981. 52. old. 387
