Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VIII. Védjegy és fogyasztó
Ugyanebben a közleményben a KERMI felhívta a forgalomba hozó kereskedelmi szerveket, hogy ezeket a gyermekcsizmákat a forgalomból haladéktalanul vonják ki. A már eladott csizmák bőr felsőrészére vonatkozó reklamációkat a termék minőségének ellenőriztetése nélkül kell elintézni — mondja a közlemény. E hatósági intézkedés alapján a DUNA Cipőgyár 20 000 pár gyermekcsizmát azonnal visszahozatott a kereskedelemből, miáltal el tudta kerülni a lavinaszerű fogyasztói reklamációkat, valamint a vállalati imágó károsodását. Ettől függetlenül természetesen a hathónapos szavatossági időn belül még hosszú ideig érkeztek fogyasztói reklamációk, ezek intézése a KERMI határozatának megfelelően, folyamatosan történt. A hiba okának feltárása során megállapították, hogy azt döntően az alapanyag hibája okozta, amiért a Simontornyai Bőrgyárat terheli a felelősség. A két vállalat vezetői peren kívül 80—20%-os kármegosztásban állapodtak meg egymással, aminek alapján a Simontornyai Bőrgyár a kár döntő részét (4,6 millió forint) megtérítette a Duna Cipőgyárnak. Ügy tűnik, hogy a minőséghibás gyermekcsizmáknak a forgalomból való azonnali kivonása következtében ez az eset nem ártott különösebben a DUNA védjegy imágójának. Azt mondhatjuk ezért, hogy a KERMI szankciós jellegű intézkedése nemcsak a fogyasztók érdekeit szolgálta, de megakadályozta azt is, hogy a DUNA védjegybe vetett bizalom megrendüljön. g) Kölcsönhatás a minőség és a védjegy között Az előzőekben bemutatott minőségrontási példáknál a szankcionálás nem védjegyjogi alapon, hanem a minőségvédelemről szóló jogszabályok alapján történt. Az alkalmazott szankciók azonban egyes esetekben visszahatnak a védjegyre, annak gazdasági értékére is. 371
