Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

Felvetődik ezután a kérdés, hogy a KERMI intézkedése viszszahatott-e egyáltalán és ha igen, milyen mértékben az MMG imágójára.

Előre kell bocsátani, hogy ami magukat az elektromos háztartási készülékek fogyasztóit illeti, ezek tudatában az MMG- embléma nem él erősen, hiszen az elektromos háztartási készülékek gyártása (kávéőrlő, mixer) az MMG termelésének csak csekély hányadát alkotja. Ezen felül az érintésvédelmi előírásokba ütköző háztartási mixer-típus nem is MMG-emblémával, hanem a jogelőd vállalat emblémájával került forgalomba, így még a reklamáló fogyasztók tudatában is halvány asszociáció képződhetett csupán az FMKV háztartási mixer és a jogutód MMG között.

A forgalomból való kivonásról szóló sajtóközlemény, amely az MMG-re utalt, általánosságban persze árthatott az "MMG imágójának. Ennek gazdasági hatásai azonban aligha mérhetők, különösképpen azért, mert az MMG egyéb gyártmányai nem lakossági fogyasztási cikkeknél, hanem beruházási javaknál vagy tartós fogyasztási cikkeknél (személygépkocsi stfo.) kerülnek felhasználásra.

f) DUNA gyermekcsizmák

A KERMI 1980. március 10-i közleménye148 szerint vásárlói kifogás miatt a KERMI megvizsgálta a 29—4331. modellszámú, marhabox felsőrésszel és mikrocellás gumitalppal, készült gyermekcisizmák minőségét. (Gyártó: Duna Cipőgyár.) Az intézet megállapította, hogy a gyermekcsizmák gyártásához felhasznált marhabokszbőr fedő festékrétege rövid használat után kitöredezik, lepereg, nedvesség hatására pedig lehámlik. A marhabokszbőr minőségi hibája következtében a csizmák forgalomba hozatalra alkalmatlanok. Ezért a KERMI a termék további árusítását megtiltotta.

148 Kereskedelmi Értesítő, 1980. 98. old.

370