Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

vökben a valósággal ellentétes asszociációt váltson ki. Nem hinném azonban, hogy akár a legszigorúbb mértékkel vett fogyasztóvédelmi szempontok alapján is az alkalmazott megoldás elítélhető volna.

c) CHEMOTOX rovarirtó szer

A CHEMOTOX rovarirtó szerről a KERMI 1976. október 18-án tett közzé közleményt145 a következő szöveggel:

„A KERMI a forgalomban levő áruk minőségének hatósági ellenőrzése során megállapította, hogy az 1976. január 25-i gyártási idővel megjelölt CHEMOTOX rovarirtó iszer nem tartalmaz hatóanyagot. . ., ezért a kereskedelmi forgalomból minden olyan CHEMOTOX (Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat; ma CAOLA) rovarirtó szert ki kell vonni, amelynek gyártási ideje nem azonosítható.”

A KERMI letiltása a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyipari Vállalat által beküldött minta alapján történt.

Amikor a gyártó vállalat a letiltásról tudomást szerzett, természetesen maga is ellenőrző vizsgálatot kívánt végezni. Erre azonban nem nyílott lehetősége. A KERMI ugyanis minden beküldött mintát felhasznált saját vizsgálata során, a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyipari Vállalatnál pedig ugyancsak nem maradt készlet a kritikus szállítmányból. Más megyéből pedig nem érkezett reklamáció.

Ezután a gyártó vállalat már csak azt tudta vizsgálni, hogy az 1976. I. negyedévben gyártott CHEMOTOX rovarirtóhoz felhasznált hatóanyag (neopinamin) mennyisége a normának megfelelt-e. A házi vizsgálat megállapítása szerint a tárgyidőszakban 3 kg-mal több volt a CHEMOTOX-gyártás során történt hatóanyag-felhasználás, mint amit a norma előírt.

Minthogy tehát a belső vizsgálat minden vonatkozásban eredménytelennek bizonyult, a gyártó vállalat napirendre tért a dolog felett. Visszaszállítás véleményem szerint azért nem

145 Kereskedelmi Értesítő, 1976. 417. old.

366