Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

történt, mivel a gyártást követő 8 hónappal bekövetkezett letiltás időpontjában sem a nagy-, sem a kiskereskedelem nem. rendelkezett már készlettel.

A jelek szerint ezért ez a KERMI-letiltás a védjegy hírnevében nem is tett kárt: a kiskereskedelem, a háztartási bolt elárusítói szerint a CHEMOTOX rovarirtó ákkor is, ma is oly mértékben keresett cikk, hogy az ipar a szükségletet rendszerint nem tudja kielégíteni. Három év elteltével, amikor igyekeztem az ügyre fényt deríteni, a boltokban már nem is emlékezett senki erre az egyszeri letiltásra.

Ez az eset a védjegy—fogyasztó kapcsolatot nem rontotta ugyan, alkalmas azonban annak bemutatására, hogy a termelővállalat milyen érzékenyen reagál akkor is, ha a nála elkövetett minőségrontást csak szórványos jelenségként mutatják ki.

d) TUNGSRAM gyertyafejű izzók

Az Egyesült Izzó védjegypolitikájának pozitív vonásait több szerző — e monográfia szerzője is — ismételten elemezte az utóbbi években.

Hibák azonban persze még a legjobban működő, a legpatinásabb védjegykultúrával rendelkező vállalatnál is bekövetkezhetnek, s ez alól a TUNGSRAM védjegy tulajdonosa sem kivétel.

A KERMI 1977. július 16-án közleményt146 tett közzé, amely szerint a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) megállapította, hogy a kereskedelemben olyan gyertyafejű izzólámpákat árusítanak, amelyek nem felelnek meg az érintésvédelmi előírásoknak. A normál foglalatba csavarható izzólámpák menetes fém fejrésze megérinthető, emiatt használatuk balesetveszélyes. A gyártó Egyesült Izzó az érintésvédelmi szempontból nem megfelelő E 27-es gyertyalámpák kötelező — ha-146 Kereskedelmi Értesítő, 1977. 323. old.

367