Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

az ügyfelek összetéveszthetik, de alapot adhat a biztosítás fogalmának összetévesztésére is. A CASCO elnevezés Magyarországon szinte fogalommá vált, mert egy fontos és megbízható szolgáltatás ment át ezzel a köztudatba. E szolgáltatás jelentősége a jövőben fokozottan növekedni fog, emiatt indokolt, hogy a név presztízsét ne csökkentse az egészen más jellegű szolgáltatás. A GÉL toldalékszó pedig nem zárja ki az öszszetévesztés lehetőségét a közismert CASCO elnevezéssel. Ezért a bíróság mind első, mind másodfokon eltiltotta a GELKA-t a GELCASCO megjelölés használatától és elrendelte a már elkészített propagandaanyag megsemmisítését, illetve átalakítását (51. Pf. 28 493/1970).

Az ítélet helyességét .annak idején többen vitatták, arra hivatkozva, hogy egyrészt a két megjelölés nem téveszthető öszsze, másrészt a GELCASCO egészen más tevékenység (gépjavítás és nem biztosítás) megjelölésére szolgál, mint a lajstromozatlan CASCO védjegy.

Ezt a bírálatot ma is alaptalannak tartom. A két megjelölés összetéveszthetőségét, azt hiszem, a világ legtöbb bírósága megállapította volna. Ez azonban persze szubjektív mérlegelés kérdése. Objektiven csak közvélemény-kutatással vagy pszichológiai vizsgálattal lehetne bizonyítani, hogy a két megjelölés valóban összetéveszthető vagy sem.

Ezenfelül a CASCO megjelölés, már a bitorlás idején, tehát a hatvanas évek végén is közismert volt, aminít azt az ítélet indokolása is megállapítja. Márpedig a közismert megjelölések javára (a védjegyjogban is) szélesebb körű oltalmat kell biztosítani, mint az úgynevezett közönséges megjelölések számára, amelyeket nem az egész lakosság ismer. Ezért véleményem szerint fogyasztóvédelmi szempontból is helyesen járt el a bíróság, amikor a közismert védjegy oltalmára a magyar jog által biztosított széles körű oltalmat a Ptk. 82. § (1) bekezdése által lehetővé tett névvédelmi rendelkezés alapján biztosította a perbeli nem lajstromozott, de közismert védjegy számára.

Lényegileg hasonló tényállásé a Vörös által említett HUNGAROFRUCT—INTERFRUCT-ügyben hozott ítélet (3. G. 40 442/ 1974), amelynek elvi magja az, hogy a bitorolt kereskedelmi névvel összetéveszthető kereskedelmi név használata tilos cselekmény. A bíróság által biztosított névvédelem motívumai azo-328