Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

jutott, utóbbi ideiglenes intézkedést és zárlatot kért ellene. E kérelmét a Fővárosi Bíróság elutasította. A Legfelsőbb Bíró­ság azonban az elutasító határozatot hatályon kívül helyezte, s a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A ha­tározat indoklásának egyes részei más védjegybitorlási ügyek­ben is iránymutatóak lehetnek, s minthogy közzétéve nincse­nek, azok viszonylag részletesebb ismertetést érdemelnek. Ne­vezetesen: a) A kereskedelmi név, a cég, a védjegy sérelme esetén a Ptk. 77. §­­ára. 86. §-ának (2) bekezdésére, valamint 87. §-ának (1) bekezdésére fi­gyelemmel lehetőség van — a külön jogszabályokban meghatározott vé­delmen kívül — a Ptk. 84—85. §-aiban meghatározott személyiségvédelmi eszközök alkalmazására. Ezért alkalmazni lehet a Ptk. 85. §-ának (4) be­kezdését. Lehetőség van tehát ideiglenes intézkedésre, ha a jogsértést valószínűsítették és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat. Ennek során a bíróság elrendelheti a jogsértés eszközének zár alá vételét. b) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárásra a 105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 1—6. §-ainak rendelkezései az irányadóak. Tekintet­tel arra, hogy az alperes külföldi cég, tehát a nemzetközi vásár meg­nyitásáig az alperes nem értesíthető, illetve arra, hogy a felperes a má­jusban megnyíló vásár idejére kér védelmet, tehát az intézkedés halaszt­hatatlan, az idézett rendelet 3. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a fel­peres indokoltan kérte az ideiglenes intézkedés tárgyában az alperes meghallgatásának mellőzését. A MT-rendelet 1. §-ának (4) bekezdése értelmében az eljárás folya­mán minden intézkedést soron kívül meg kell tenni. c) A Ptk. 85. §-ának (4) bekezdése az ideiglenes intézkedés tartalmá­ról nem rendelkezik (annak csupán egy esetéről). Ezért ideiglenes intéz­kedésként sor kerülhet a Ptk. 84. §-ában, illetve a jogsértésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott személyiségvédelmi intézkedések kö­zül mindazokra, amelyek alkalmasak a később jóvá nem tehető kár el­hárítására, illetve amelyek nem járnak a kötelezettre nézve utóbb jóvá nem tehető hátránnyal. A korábbi jogsértések valószínűsítése esetében annak valószínűsítéséhez, hogy a jogsértés a közelgő Budapesti Nemzet­közi Vásáron is be fog következni, ejegendő ennek a^ veszélynek a való­színűsítése. A károsodás megelőzéséhez szükséges intézkedés megtéte­lére a Ptk. 341. §-ának az (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a tisztesség­telen gazdasági tevékenység körében a károsodás veszélye esetében is sor kerülhet. A tvr. rendelkezéseibe ütköző cselekmény miatt sor kerülhet tehát ideiglenes intézkedésre a károsodás veszélyének valószínűsítése 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom