Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói
legén felül a védjegyek szempontjából különös jelentősége van még annak is, hogy az elosztást végző szervek is társadalmi tulajdonban állnak: a kereskedelem is állami, illetve szövetkezeti. De még tovább kell mennünk: a társadalmi termelés keretében előállított termékek „fogyasztói” is jelentős részben állami szervek, illetve szövetkezetek. A társadalmi termelés keretében előállított vagy állami szervek által importált, a társadalmi elosztás csatornáin keresztül a vevőhöz eljutó termékek jelentős része persze szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok között is tényleges, közvetlen fogyasztói cikk, amely a lakossági fogyasztás céljait szolgálja. A védjegy ebben az esetben közvetlenül kerül kapcsolatba a lakossági fogyasztással. A szocialista tulajdoni viszonyok rányomják bélyegüket a védjegy gazdasági funkcióira is. A védjegy információs funkciója, amely szocialista viszonyok között társadalmi funkció, bár annak gazdasági töltete is van, kapitalista társadalmi-gazdasági viszonyok között még tiszta gazdasági funkció, a védjegy versenyfunkciója, amely jelentőségében ott megelőzi a védjegy minden más gazdasági funkcióját. Szocialista viszonyok között erősödik a védjegy vállalat jelző funkciója, amely kapitalista viszonyok között ugyanakkor sorvadóban van. Ugyancsak erősödik a védjegy garanciafunkciója is, sőt ez utóbbi egy teljesen új, kapitalista viszonyok között ismeretlen elemmel, a felelősség mozzanatával bővül, amely szinte már jogilag is relevánssá válik. A tulajdoni viszonyok által a védjegy funkcióira gyakorolt hatásnak vázlatos áttekintését követően, térjünk rá maguknak a termelési viszonyoknak a védjegyfunkciókra gyakorolt hatására. Kiindulási alapként fogadjuk el Regőczy megállapításait, aki azt mondja, hogy szocialista viszonyok között a termelő, az értékesítő és a fogyasztó alapvető (aláhúzás tőlem) céljai azonosak, a gazdasági folyamat a homogén társadalmi tulajdon környezetében, a társadalmi érdek célkitűzéseit szolgálva, tervszerűen és a társadalom ellenőrzése mellett valósul meg. Ez a meghatározó a védjegy funkcióira vonatkozóan is. A kérdés elemzése során abból kell kiindulni, hogy az áru használati értéke tekintetében kialakított ítélet a termelési eszközök fejlettségének és 22
