Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói
2. A védjegy gazdasági funkciói A védjegy gazdasági funkciói, eltérően a társadalmi funkcióktól, nem tükröződnek a jogi felépítményben, a védjegyjog figyelmen kívül hagyja azokat. Ennek magyarázata alighanem az lehet, hogy a védjegy gazdasági funkciói kevésbé állandóak, mint a társadalmi funkciók, a gazdasági funkciók még úgy amazon jogrendszeren belül is hol intenzívebben, hol halványabban jelentkezhetnek, az adott gazdaságpolitika függvényében. Jó példa erre a védjegy vállalatjelző funkciója, amely az utóbbi ötven esztendő alatt kapitalista viszonyok között egyre jobban veszít jelentőségéből, szocialista viszonyok között pedig egyre inkább erősödik. Tehát önmagában a két jogrendszeren belül is mozgás figyelhető meg e védj egy funkció értékelése tekintetében, ha pedig a két jogrendszert egybevetjük, akkor az egyes jogrendszereken belüli mozgások egymáshoz viszonyított ellentétessége állapítható meg. Véleményem szerint ilyen és ehhez hasonló okok játszanak közre abban, hogy a védjegy gazdasági funkcióinak tükröztetésére sem a szocialista, sem a tőkés védjegyjog nem vállalkozik. Mielőtt a védjegy általam legfontosabbnak tartott5 gazdasági funkcióit tárgyalnám, röviden meg kell emlékezni arról a gazdasági környezetről, amelyben a védjegy a mi viszonyaink között szóhoz jut, s funkciói kibontakozhatnak. a) A szocialista termelési viszonyok hatása a védjegy funkcióira A kiindulási alapot szükségszerűen a tulajdonviszonyok szolgáltatják, nevezetesen a termelőeszközök társadalmi tulajdona. Ez utóbbin, vagy más szóval az ipar állami, illetve szövetkezeti jel— 5 Regőczy jóval több védjegyfunkciót említ nálam, igaz, ezeket csak vázlatosan sorolja fel, mégis érdemeként kell elismerni, hogy a hazai irodalomban elsőként tett kísérletet a védjegyfunkcióknak szocialista viszonyok között való számbavételére. Regőczy: Védjegyjog, védjegygyakorlat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 214. old. 21
