Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

legesen a földrajzi elnevezéssel megjelölt helyen állították elő az árut, akár másutt. (Utóbbi esetben a védjegyként történő lajstromozásból való kizárás másodlagos oka az, bogy a valóságnak meg nem felelő helynév használata a fogyasztókra nézve megtévesztően hat.) A származást jelző megjelölések (pl. Badacsonyi, Tokaji stb.) ezért nem lajstromoztathatok védjegyként. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a megjelölések semmiféle jogvédelemben nem részesülnének, ezek jogvédelmére nézve lásd a védjegy rokonairól szóló X. fej. 3. pontját.

Elutasította az Országos Találmányi Hivatal az áru valóságos származására utaló helynevek belajstromozására irányuló következő kérelmeket:

„Bornumharz” (nyugatnémet eredetű)

„Suissine” (svájci eredetű)

„Swissina” (svájci eredetű)

„Swiss-Ray” (svájci eredetű)

„Wachauer Vierling, Weingut der Stadt Krems” (osztrák eredetű)

„Wolfen” (keletnémet eredetű)

Elutasította az Országos Találmányi Hivatal az áru származására utaló olyan földrajzi elnevezések védjegyként történő belajstromozására irányuló kérelmeket is, ahol ezek a földrajzi elnevezések a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmaztak, vagyis nem fedték az áru előállításának valódi helyét. Ilyen példák:

„Capri” (belga eredetű)

„Finlandaise” (olasz eredetű)

„Florida” (francia eredetű)

„Garmisch” (olasz eredetű)

„Hungária” (francia eredetű)

„Indiana” (francia eredetű)

80