Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

„Monaco” (francia eredetű)

„Nancy” (olasz eredetű)

„St. Maurice” (belga eredetű)

A „Csepel” szót az Országos Találmányi Hivatal védjegyként több esetben lajstromozta, ami azonban nem jelenti azt, hogy ennek a földrajzi elnevezésnek védjegyként történő lajstromozása külföldön mindenütt simán menne. Több országban sikerült ugyan a „Csepel” védjegy lajstromoztatása során e szó földrajzi eredetére visszavezethető jogi akadályokat leküzdeni, az ezzel kapcsolatos nehézségek azonban arra intenek,. hogy a jövőben lehetőség szerint kerüljük az ilyen földrajzi elnevezések védjegyként! lajstromoztatását. A „Csepel” védjegy esete tehát olyan kivétel, amely a szabályt erősíti.

Még egy ilyen szabályerősítő kivételre példa a „Jenaer Glas”, „Jenaer Normal Glas” és a „Jena Glas” védjegyek esete, ahol az Országos Találmányi Hivatal elzárkózott ezen földrajzi elnevezést tartalmazó megjelölések védjegyként! lajstromozása elől. A védjegytulajdonos keletnémet vállalat fellebbezése folytán a Budapesti Fővárosi Bíróság igen terjedelmes bizonyítást folytatott le, és csak azután rendelte el e megjelölések védjegyként történő lajstromoztatását, miután megállapította, hogy a magyar fogyasztóközönség már évtizedek óta, mint egy meghatározott vállalat, a Carl Zeiss Stiftung (Jena) védjegyeit ismeri ezeket a megjelöléseket.

Ez a kivétel is erősíti azonban azt a szabályt, hogy a földrajzi elnevezéseket védjegyek megválasztása alkalmával ajánlatos kerülni. Ez az intelem különösen vidéki iparvállalatainknak szól, amelyek különösen hajlamosak arra, hogy saját városuk nevét válasszák védjegyként.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a földrajzi elnevezések más szavakkal kombinálva váljanak véd-6 A védjegy — 23

81