Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

már el élő vagy a közelmúltban elhunyt államfőkről, ez azonban merőben különbözik attól az esettől, amikor egy kereskedelmi forgalomban levő árucikkre használják egy államfő nevét védjegyként. Ezért például a Wilhelm Pieck - ről elnevezett Győri Vagongyár a „Rába” és „Ajax” védjegyeket, a Element Gottwaldról elnevezett Villamossági Gyár pedig a „Ganz” védjegyet használja, nem pedig a vállalat névadójának családi nevét. (Ezt az eljárásukat az említett szabály megtartására való törekvésen felül gazdasági szempontok is messzemenően indokolják: e bevezetett védjegyek fenntartása nevezett vállalatok számára jelentős gazdasági előnyt biztosít.)

4. ERKÖLCSTELEN ÉS KÖZRENDBE ÜTKÖZŐ MEGJELÖLÉSEK

A közfelfogás szerint erkölcstelenek azok a megjelölések, amelyek vagy közvetlenül a nemi életre vonatkoznak, vagy pedig arra könnyelmű, pajkos formában utalnak. Az erkölcstelen megjelöléseket a nemzetközi jog és a magyar jog is kirekeszti a védjegyjogi oltalomból.

Erkölcstelennek találták például Svájcban a „Sans- Souci” (gondtalan), „Flirt” védjegyeket fogamzásgátló szerekre, „Sexofort” (szexuális erősítő) védjegyet gyógyszervegyészeti különlegességekre, „Frisson” (bizsergés) védjegyet női alsóruhákra stb.

A velünk külkereskedelmi kapcsolatban álló legtöbb országban erkölcstelennek tekintik a vallásos érzületeket sértő megjelöléseket is. Például a Közel-Keleten a „Mekka”, „Islam”, vagy Indiában a „Siva”, „Rama” megjelölésekre, amelyek az ottani erkölcsökbe ütköznek, bizonyosan nem lehetne védjegyjogi oltalmat kapni. De még a Svájci Szabadalmi Hivatal is elutasította a „Mekka” és „Islam”

74