Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

III. A vállalat és a védjegy

tervek teljesítését. Ha egy áruházban, boltban a közönség sokszor meggyőződött arról, bogy ott általában jó minőségű árut tartanak, előzékeny a kiszolgálás, akkor az ilyen áruházak, boltok ajánlataival szemben a közönség még akkor is bizalommal van, ha az eladásra kínált áru nincs gyári védjeggyel ellátva. Ilyen esetekben a vásárlás az áruház hírnevébe, valamint védjegyébe vetett bizalom alapján történik. (Áruház védjegyéről akkor beszélhetünk, ha az áruház az általa értékesített áruk csomagolásán védjegyet alkalmaz. A védjegy lehet az áruház puszta neve, például „Szivárvány”, vagy ábrás védjegy, például a Corvin áruház épülete, vagy a Verseny Áruház hat, nadrágot húzó emberkéje.) Az ilyen jellegű kereskedelmi hírnévnek, valamint a kereskedelmi védjegynek szintén nagy jelentősége lehet új árucikk forgalombahozatala esetén, valamint az ezzel kapcsolatos értékesítési tervfeladatok végrehajtása során. K ,

A vállalati hírnév megalapozása, terjesztése és reklámcélokra történő felhasználása, valamint a védjegynek e munka során történő alkalmazása az utóbbi évtizedekben mind a szocialista, mind a kapitalista országokban gyorsan terjedt el.

A védjegyek fokozottabb elterjedése közvetlenül összefügg a technika fejlődésével, nevezetesen azzal, hogy mind többféle fajtájú árucikk, s ezeken belül ismét sokféle minőség kerül forgalomba. A fokozódó árubőség következtében a fogyasztók egyre nehezebben választhatnak vásárlásaik alkalmával. Az utca embere a rendszeresen vásárolt közszükségleti cikkek egyes tulajdonságait valahogyan még el tudja bírálni (nagyjában tisztában van az élelmiszerek tápértékével); lényegesen kevesebbet, de valamit mégis ért a ruházati cikkekhez is, de már egy fényképezőgépnek csak külső alakját, egy mosógépnek csak a kezelhetőségét stb. képes elbírálni. Aggodalmai egyenes arányban növekednek a vásárolni kívánt cikk árával. A vásárló aggodalmaiul