Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
III. A vállalat és a védjegy
A védjegynek helyes, szakszerű alkalmazása tehát elősegítheti, helytelen, szakszerűtlen alkalmazása viszont akadályozhatja a tervek teljesítését. Ha például egy védjegyet meg nem felelő minőségű árura alkalmaznak, ez az eljárás a védjegy értékének csökkenését, esetleg teljes elértéktelenedését idézheti elő. (Lásd: IX. fej. 2. pont.) Ennek következtében az ilyen rosszhírű védjeggyel (németül: Warnzeichen) ellátott szállítmányt már nem lehet értékesíteni, még-kevésbé exportálni, ami végső soron a piac elvesztését eredményezheti, mivel ilyenkor a külföldi vevő olyan szállítót keres, akinek a szóban forgó piacon bevezetett jó védjegye van. Ilyenkor — az üzleti kapcsolatok megszakadása miatt — az exporttervek teljesítése is akadályokba ütközhet. A védjegyek tehát nemcsak pozitív, hanem negatív irányban is befolyásolhatják a vállalatok tervteljesítését. 2. HÍRNÉVTERJESZTÉS Az ipari termékeket általában sokkal könnyebb eladni, ha minőségük — vagy az ipari terméket forgalomba hozó üzlet megbízhatósága iránt — sikerül bizonyos bizalmi légkört teremteni. Ezt a kedvező légkört természetesen elsősorban a fogyasztók megelégedése alapozza meg. A fogyasztók megelégedését, bizalmát sokféle módon lehet kiérdemelni, leginkább azzal, hogy jó minőségű árut állítanak elő és hoznak forgalomba, de hasonlóképpen meg lehet azt teremteni előzékeny, udvarias kiszolgálással és egyebekkel. A fogyasztók megelégedettsége és dicsérete kétségkívül a legjobb propaganda. E megelégedettségi érzés (dicséret) önmagától való kialakulása, a köztudatban való elterjedése azonban viszonylag lassú folyamat. Az ipar és a kereskedelem a reklám, valamint annak keretén belül az egyik leghatásosabb reklámeszköz, a védjegy segítségével igyekszik 39
