Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

III. A vállalat és a védjegy

könyv, fényképezőgép, rádió, gramofon, magnetofon, haug szer, kerékpár, motorkerékpár, csónak, mosógép, porszívó­­gép, hűtőszekrény stb.) Ebben a vállalatok közötti verseny­ben jut szerep a védjegyeknek. A védjegyek ugyanis — minthogy segítségükkel a külön­féle áruk (különböző vállalatok által előállított áruk) egymástól megkülönböztethetők.— megkönnyítik a fogyasz­tók vásárlási elhatározásait, s a fogyasztókat jelentős mérték­ben befolyásolják az azonos szükségletek kielégítésére szolgáló különféle cikkek kiválasztásában. A fogyasztók körében ismert védjegyek tehát nagymértékben hozzájárul­hatnak a védjegyes áruk forgalmának növeléséhez, ami lehetővé teszi az egymással versenyző vállalatok tervének, elsősorban értékesítési tervének teljesítését. Még fokozottabban vonatkoznak ezek a megállapítások a külkereskedelmi forgalomra. A védjegyet alkotó szó, ábra vagy jel ugyanis igen sok esetben a más-nyelvet beszélők számára is könnyen felismerhető és megjegyezhető; ezáltal biztosítja az árunak nemzetközileg érthető megjelölését. Megfelelő védjegy esetén az exportált árunál sem kell több­féle nyelvű szöveget alkalmazni. Ez mind a belföldi gyártást, mind pedig az áru raktározását és kiszállítását (szétküldését) egyszerűsíti és olcsóbbá teszi. A védjegynek a tervteljesítés szolgálatában kifejtett funkciói külkereskedelmi viszonylatban, főként pedig a kapitalista piacok tekintetében ugyanúgy, sőt még foko­zottabban érvényesülnek, mint belföldi vonatkozásban. Ezért ehelyütt csak azt említjük meg, hogy a külföldi szál­lítási szerződések megkötésének sok esetben előfeltétele, hogy a vállalat védjegyes áru szállítását tudja vállalni. Nyilvánvaló, hogy ha a külföld által keresett ilyen védjegye vagy védjegyei vannak a vállalatoknak, akkor ez számukra nagyobb exportlehetőséget biztosít, más szóval lehetővé teszi exporttervük teljesítését. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom