Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
III. A vállalat és a védjegy
Ill A VÁLLALAT ÉS A VÉDJEGY 1. VÉDJEGY ÉS TERVTELJESÍTÉS Az eddigiekben a védjegyek népgazdasági jelentőségéről és hasznáról beszéltünk. A népgazdasági eredmények a vállalatok munkájának eredményeiből tevődnek össze. Ebből kell kiindulnunk akkor, amikor a védjegyek vállalatgazdasági jelentőségét vizsgáljuk meg. Azt kell tehát eldöntenünk, hogy a védjegyek hogyan, milyen módon szolgálják a vállalati célkitűzések megvalósítását, illetőleg még konkrétabban: a védjegyek beállíthatók-e a vállalatok tervteljesítésének szolgálatába. Vizsgáljuk először a kérdés belföldi vonatkozásait. A szocialista tervgazdálkodásban az ipari és a kereskedelmi vállalatok profiljai meghatározottak: a különféle fajtájú csavarokat más és más gyárak állítják elő, a különféle háztartási cikkeket nagyobb városokban vagy a Háztartási Boltok, vagy az Illatszerboltok hozzák forgalomba. Ezért az állami vállalatok egymással nem is állnak olyan üzleti versenyben, mint a kapitalizmusban. Ennek ellenére mégis beszélhetünk bizonyos fajta versenyről az állami vállalatok között. Ez a verseny a fizetőképes kereslet megszerzéséért folyik. Ilyenfajta versenyről azonban általában nem az elsőrendű szükségleti cikkek vonatkozásában, hanem inkább az élet kényelmét, kultúráját szolgáló cikkek tekintetében lehet beszélni. (Például: 37.
