Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

a védjegyeket, minthogy a védjegyek fontos eszközök, amelyekkel az állami szocialista fegyelem megtartása biztosítható azokkal a fegyelemsértésekkel szemben (meg nem felelő minőségű termékek forgalomba hozatala), amelyek jelentős népgazdasági károkat okozhatnak. (B. Bulwiczki: Przeglad Wynalazczosci. 1957. 299. o.)

A Német Demokratikus Köztársaság szakirodaimában Scheidemann figyelmeztet arra, hogy a szocialista társadalomnak a szükségletek fokozott kielégítésére vonatkozó feladatából folyóan következik az az erkölcsi-társadalmi kötelezettség, hogy ha valamilyen termék minősége megváltozik, az előállító vállalatnak az ár megváltoztatásával egyidejűleg a megváltozott minőségű termékre korábban bevezetett áruvédjegyet sem szabad tovább használnia, hanem helyette egy másik védjegyet kell alkalmaznia. Az új ár képzése és az új védjegy alkalmazása ugyanis a fo gyasztók érdekében feltétlenül szükséges. (J. Scheidemann: Erfindungs- und Vorschlagswesen. 1959. 97. o.)

A baráti országok szakirodalmából felhozott ez a néhány példa azt mutatja, hogy a Budapesti Fővárosi Bíróság ítéletében kifejezésre jutó és a védjegynek a szocializmusban betöltött funkciójáról szóló jogelvek a szocializmus társadalmi és gazdasági viszonyaiból folynak, hiszen az ebben a kérdésben kialakult és kialakuló állásfoglalást a szocializmus életviszonyai és törvényszerűségei eleve meghatározzák.

A szocialista és a kapitalista védjegy közötti alapvető különbség a védjegynek a két különböző társadalmi és gazdasági rendszerben megmutatkozó végső rendeltetését illetően jelentkezik. A szocialista védjegy végső soron a népgazdasági érdekeket, a népgazdasági feladatok teljesítését szolgálja.

Világítsuk meg egy példával ezt a megállapításunkat. Az exporttervek teljesítésének a védjegyek sokszor nélküli