Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

A szocialista tervgazdálkodás viszonyai között háttérbe szoruló üzletszerző funkció helyébe a védjegynek egy másik funkciója, a minőségi garancia funkció lép, amelynek a szocializmus gazdasági viszonyai között sokkal nagyobb jelentősége van, mint a kapitalizmusban. A különböző védjegyfunkciók érvényesülési sorrendjének megváltozását, a különböző funkciók szerepének a szocializmus viszonyai közötti átértékelését plasztikusan mutatja a Budapesti Fővárosi Bíróság védjegyügyben hozott egyik ítéletéTamely a'~-fcrsrrne kifejezésre jütó jogeívek miatt világhírűvé vált. Az ítéletet ugyanis a különböző iparjogvédelmi szaklapok francia, angol és német nyelven is közölték.

Az ítélet szerint „a védjegy a kapitalista társadalmi rendben elsősorban a kereskedők (iparosok) védelmét célozza: célja az, hogy a kereskedők (iparosok) versenyét bizonyos korlátok közé szorítsa. Csak egészen másodlagosan szolgálja tehát a védjegy a vevőközönség érdekét, mégpedig annak biztosítására, hogy a vevőközönség a megszokott védjegy alatt valóban a megszokott árut (helyesebben a megszokott kereskedő, illetőleg iparos áruját) kapja.

Szocializmust építő társadalmi rendünk fenntartotta a védjegy intézményét, a megváltozott társadalmi és gazdasági helyzetben azonban ennek az intézménynek a szerepe is megváltozott.

Továbbra is megmaradt a védjegynek az a szerepe, amely a kereskedelem (ipar) versenyét van hivatva szabályozni. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában még van magánkereskedelem, s a magánkereskedelem (magánkisipar) egymással s a szocialista (állami és szövetkezeti) kereskedelemmel és iparral bizonyos mértékű versenyt folytat. Ennek a versenynek a jelentősége azonban hasonlíthatatlanul kisebb, mint a kapitalista társadalomban, s e verseny szabályozásának súlypontja egészen más gazdasági és jogi eszközökre esik. A verseny szabályozása szempontjából is nagymértékben

29