Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

X. A védjegy rokonai

c) más gyári jellel. Ilyen egyéb jel például ,,KSz” (Kőbányai Szerel vény árugyár) stb.

E háromféle megjelölés közül a gazdaságilag legkevésbé értékes az utolsó helyen említett gyári jelzés, mert ez olyan megjelölés, amely nem éri el a védjegytörvény által a megjelölések megkülönböztethetősége tekintetében megkövetelt alsó határt sem. Minthogy pedig a különféle megjelölések közül a gyári megjelölés gazdasági értéke a legalacsonyabb, beleértve az alacsony lélektani hatást is, nyilvánvaló, hogy ez állítható legkevésbé a vállalat gazdasági célkitűzései, tervteljesítése, értékesítési terve teljesítésének szolgálatába. Ezért helyette inkább a védjegyek alkalmazását kell javasolnunk.

Megjegyzendő végül, hogy az árucikkek kötelező megjelöléséről szóló rendelkezések nem vonatkoznak a külkereskedelmi forgalomban értékesítésre kerülő iparcikkekre (exporttermékekre).

3. SZÁRMAZÁST JELZŐ MEGJELÖLÉSEK

Vannak olyan származást jelző megjelölések, amelyek azért nem válhatnak védjeggyé, mivel nem egy meghatározott iparos vagy kereskedő által forgalomba hozott termények vagy termékek megjelölésére szolgálnak, hanem arra utalnak, hogy a terményt vagy terméket egy meghatározott földrajzi helyen állították elő, vagy hogy az meghatározott eljárással készült. Ilyen származást jelző megjelölések különösen az italok, élelmiszerek körében gyakoriak. Ilyenek a Tokaji, Badacsonyi, Visontai, Csabai, Gyulai, Pálpusztai, Camerpbert, Kínai, Grúz Tea stb.,

Ezek a megjelölések tehát az árunak egy bizonyos vidékről való származására utalnak, nem pedig arra, hogy azokat egy meghatározott üzemben vagy borpincében állították elő.

216