Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IX. A védjegy használata

rium a felügyelete alá tartozó vállalatok védjegyeinek megvédése érdekében figyelőszolgálatot szervezett, amely évek óta rendszeresen figyelemmel kíséri a Szabadalmi Közlönyben és a Les Marques Internationales-ban közzétett valamennyi védjegyet, abból a szempontból, hogy azok nem ütköznek-e a magyar gépipari vállalatok védjegyeibe. Ez a figyelőszolgálat természetesen elsősorban a külföldi - gépipari vállalatok védjegyeit kíséri figyelemmel. A Kohó- és Gépipari Minisztérium tapasztalatainak felhasználásával a többi ipari minisztérium is szervezhetne ilyen figyelőszolgálatot, vagy egy kiemelkedő fontosságú vállalatot bízhatna meg az egész tárcára kiterjedő ilyen figyelőszolgálat létesítésével.

Ha a figyelőszolgálat útján vagy más módon kiderül, hogy azonos profilú idegen vállalatok a vállalat védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló védjegyet jegyeztettek be, ezekkel a védjegyekkel szemben fel kell lépni. Ez a fellépés belföldön kétféle lehet: védjegytörlési per megindítása a Budapesti Fővárosi Bíróságnál (ez a Szabadalmi Közlönyben közzétett védjegyekre vonatkozik), illetőleg nemzetközi védjegyek esetén a belajstromozás elleni felszólalás benyújtása az Országos Találmányi Hivatalnál (ennek a belajstromozást követő 1 éven belül van helye). A felszólalás sikere esetén a védjegyet Magyarország területén per nélkül, államigazgatási úton törlik. Nemzetközi védjegynek egyedül Magyarország területén történő törlése azonban a legtöbb esetben nem lesz elegendő, mert ilyenkor a védjegy a nemzetközi védjegyunióba tartozó többi 21 országban továbbra is fennmarad. Ezért ilyen esetekben a legcélszerűbb lesz a védjegy törlésére irányuló pert a védjegy származási országában (tehát a védjegy hazájában) megindítani. Az ilyen külföldi védjegypert a Danubia Szabadalmi Iroda vagy az export profil szerint illetékes külkereskedelmi vállalat útján kell megindítani.

206