Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IX. A védjegy használata
15-től kezdődően ráfessék. A festősablon elkészítésénél a grafikus által megtervezett védjegyformát minden vonatkozásban alkalmazni kell. Budapest, 1960. december 23. Beck Gyula s.k. igazgató A Fúrógépgyár példája mutatja, hogy a védjegyet még az ilyen nagy kiterjedésű áruknál is, mint a fúrógépek, nemcsak az árun, hanem a csomagoláson (ládákon) is kívánatos feltüntetni. Nyilvánvaló, hogy a kisebb terjedelmű tömegcikkeknél, például lakatoknál, szappanoknál stb. avédjegyet szintén nemcsak magán az árun, hanem a csomagoláson is célszerű szerepeltetni. A védjegy méreteire vonatkozólag általános szabályként azt mondhatjuk, hogy a védjegynek az áruhoz és a csomagoláshoz viszonyítottan arányosnak kell lennie: ne legyen olyan nagy, hogy elnyomja az árut, de ne legyen olyan kicsiny sem, hogy az a felismerhetőség rovására menjen. Előfordul végül, különösen a csomagolásnál, hogy a védjegyet nemcsak egyszer, hanem többször is lehet szerepeltetni a csomagoláson. A védjegynek az árun és a csomagoláson történő ismételt szerepeltetésével az előállító vállalat növeli a védjegy által a fogyasztókban elért azt az emlékezeti hatást, amivel a védjegy a vállalat gazdasági célkitűzéseit szolgálja. Mennél ismertebbé és kedveltebbé válik ugyanis egy védjegy, annál inkább lesz lehetséges, hogy azt a vállalati tervteljesítés szolgálatába állítsák. 2. VÉDJEGY ÉS MINŐSÉG Egyetlen országban sincs olyan törvényes rendelkezés, amely szerint a védjegy alkalmazása, használata valamiféle minőségi előíráshoz volna kötve.
