Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IX. A védjegy használata
gyártmányokon milyen különféle kivitelben (de mindig azonos ábrázolásmódban) szerepeljen. A Fúrógépgyárban igazgatói körlevél szabályozta a védjegy bevezetésével kapcsolatos vállalati teendőket. Ezt az igazgatói körlevelet példaképpen közöljük: Igazgatói körlevél Tárgy: Gyári védjegy bevezetése. A 9.015/1959. KGM.—KKM. sz. utasítás alapján vállalatunk gyári védjegy kialakítására volt köteles. Mint ismeretes, Vállalatunk az „ISTER” szót választotta védjegyül és az 1960. évi Budapesti Ipari Vásáron kiállítási részlegünkön már ezt a védjegyet szerepeltettük. Azóta a védjegyet 24 országban bejelentettük és így annak nemzetközi oltalma ma már biztosítva van. Fentiek alapján elrendelem a védjegynek 1961. január havától kezdve a vállalat által előállított termékeken, valamint azok csomagolásán (göngyöleg) való alkalmazását. 1. A. gyártmány szerkesztési osztály a gépekre kerülő és az „ISTER” védjegyet feltüntető táblákat tervezze meg, valamint a táblaméreteket és elhelyezésüket írja elő. A táblák megtervezésénél a gyártmányszerkesztési osztály köteles a grafikus által megtervezett védjegyformát minden vonatkozásban alkalmazni. Határidő: 1961. január 2. 2. A termelési osztály köteles a gyártmányszerkesztési osztály által megtervezett védjegytáblák elkészítéséről gondoskodni, az anyag- és áruforgalmi osztály tételes megadása alapján. 3. A szerelde köteles gondoskodni róla, hogy az „ISTER” védjegyet feltüntető táblát a vállalattól kiszállításra kerülő minden gépre ráhelyezzék. 1961. január 15-ét követően a vállalattól védjegytábla nélküli gépet kiszállítani nem szabad. 4. Az anyag- és áruforgalmi osztály köteles gondoskodni róla, hogy az exportgépek ládáira az „ISTER” védjegyet 1961. január 196