Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

séget folytató szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi ügyekben jártas jogi képviselő.)

Magyar védjegyek külföldön történő belajstromoztatása lényegileg hasonló eljárási szabályok szerint történik a megfelelő ország szabadalmi hivatalánál. Az ilyen esetekben külföldi hatóságok előtt a magyar érdekeket mindenkor egy, a bejelentési országban működő szabadalmi ügyvivő, vagy iparjogvédelmi ügyekben specialista ügyvéd képviseli.

Meg kell még emlékezni a magyar védjegyeknek a genfi nemzetközi védjegylajstromba történő bejegyzéséről. Az ezzel kapcsolatos eljárást a többi külföldi védjegyhez hasonlóan a Danubia Szabadalmi Irodán keresztül kell megindítani, s az erre vonatkozó kérelmet a Danubia Szabadalmi Iroda az Országos Találmányi Hivatalhoz juttatja el, amely azt a Nemzetközi Iparjogvédelmi Űnió genfi irodájához továbbítja.

A védjegylajstromba bejegyzett védjegyeket az Országos Találmányi Hivatal a havonta megjelenő Szabadalmi Közlönyben teszi közzé. A genfi nemzetközi iroda pedig az ugyancsak havonta megjelenő Les Marques Internationales című közlönyében teszi közzé a nemzetközileg belajstromozott védjegyeket.

Ennek folytán tehát a Magyarországon belajstromozott védjegyek egyrészt a Szabadalmi Közlönyben, másrészt a Les Marques Internationales közlönyben hónapról hónapra figyelemmel kísérhetők. (Ez utóbbi az Országos Találmányi Hivatal védjegyosztályán megtekinthető.) A Les Marques Internationales-ban közzétett külföldi védjegyek ugyanis a nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon is bejegyzett külföldi védjegyeknek tekintendők, feltéve, hogy az Országos Találmányi Hivatal azok közül egyeseket mint a magyar törvényekbe ütközőket nem kifogásol meg.

190