Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

belajstroraozóját terhéli: ha elmulasztotta az előzetes kuta­tást, az ebből származó gazdasági és jogi hátrányokat neki kell vállalnia, azok bekövetkezéséért az Országos Talál­mányi Hivatalt nem okolhatja. Amennyiben az Országos Találmányi Hivatal a lajstro­mozási kérelemmel kapcsolatosan valamilyen hiányosságot észlel, a bejelentőt (a kérelmező vállalatot) végzéssel fel­hívja az észlelt hiányok pótlására, és a végzésben foglaltak teljesítésére határidőt tűz ki. A hiánypótlásra szóló fel­hívás teljesítése után az Országos Találmányi Hivatal a védjegyet belajstromozza a védjegylajstromba, és erről védjegybizonyítványt ad ki. A védjegylajstrom a telekkönyvhöz hasonlóan nyilvános könyv, amelybe bárki betekinthet. A védjegylajstrom a védjegyre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza: magát a védjegyet, annak tulajdonosát, a bejelentés (meg­újítás) napját, azokat az árukat, amelyekre nézve a véd­jegyet bejelentették, s ha a védjegy nemzetközi oltalom alatt is áll, úgy az erre vonatkozó feljegyzést. Ha az Országos Találmányi Hivatal a védjegy belajstromo­­zásának olyan törvényes akadályát látja, amely hiánypót­lással sem hidalható át, úgy a belajstromozást végzéssel megtagadja. A belajstromozást megtagadó ezen végzés ellen az Országos Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Tanácsához van helye jogorvoslatnak, amely Iparjogvédelmi Tanács másodfokon dönt. A másodfokú határozat ellen a Budapesti Fővárosi Bírósághoz lehet tovább fellebbezni, amely azután végle­gesen dönt a védjegy belajstromozásának megengedhetősége vagy megtagadása tárgyában. Nyilvánvaló, hogy a jogorvoslati eljárás bármely szakáról legyen is szó, ajánlatos, hogy a vállalat szakemberrel képvi­seltesse magát (Danubia Szabadalmi Iroda, magántevékeny­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom