Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

Nyilvános gyakorlatbavéte/ (bemutatás)

E nyilvánosságra hozatali forma alatt azok az esetek foglalhatók össze, amikor a szabadalmazásra bejelentett műszaki megoldás tárgya a gyakorlatban korábban megvalósul, és a megoldás ily módon jut nyilvánosságra.

Ez történhet:

— forgalomba hozatallal, pl. a szóban forgó tárgy eladása vagy ingyenes osztogatása :

— nyilvános vásáron vagy kiállításon való kiállítással;

— üzleti kirakatban vagy általában nyilvános helyiségben való bemutatással;

— mozgóképen vagy televízióban való bemutatással stb.

A felsorolt lehetőségek közül korábban a forgalomba hozatal, főként a tárgy eladása volt gyakori, ma azonban az eladást legtöbbször erőteljes kereskedelmi propaganda előzi meg, amelynek eszközei között a kiállításon vagy vásáron történő közszemlére tétel, az ott, vagy propagandaelőadásokon történő filmbemutató, a filmen vagy televízióban történő hirdetés gyakori. így ma már a nyilvánosságra hozatal ez utóbbi módja egyre inkább tért hódít, ami kétségtelenül megnehezíti azok munkáját, akik a bejelentett találmányok újdonságának vizsgálatával foglalkoznak, mivel a nyilvános gyakorlatbavételről csak kivételesen állnak adataik rendelkezésre.

Ugyanakkor a nyilvános gyakorlatbavétel (eladás) esetén is többnyire ismertető nyomtatvány (pl. prospektus) is készül a tárgyról, és ez esetben a nyomtatvány lényegesen egyszerűbben és könnyebben használható fel az újdonságrontás bizonyítására, mint a nyilvános gyakorlatbavétel ténye.

A magyar joggyakorlat szerint a nyilvános gyakorlatbavétel —- bárhol történt is —, ha bizonyítható, újdonságrontó. A nyilvános gyakorlatbavétellel kapcsolatban ugyancsak rá kell mutatnunk arra, hogy e vonatkozásban valamennyi országban történő szabadalmi bejelentés megtételéig a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, hogy saját magunknak ne okozzunk helyrehozhatatlan kárt.

A kiállítások tekintetében az egyéb nyilvános gyakorlatbavétel (forgalomba hozatal) szabályai irányadóak. Megjegyezzük, hogy egyes kiállításokkal kapcsolatban az iparjogvédelmi hatóságok a kiállított tárgy számára ideiglenes oltalmat biztosítanak ilyen oltalom igénylése esetén. E kiállításokon ún. kiállítási elsőbbséget lehet biztosítani. (Lásd a VI/1. részt.)

Minthogy nyilvános gyakorlatbavétel, illetve kiállítás útján történő újdonságrontás általában ritka, így e tekintetben a joggyakorlat szórványos. Ezért, ha a nyilvánosan gyakorlatba vett, illetve kiállított tárgynak vagy eljárásnak a bejelentett találmánnyal való azonossága már nem vitatható, másodlagos védekezésként említhető az, hogy a találmány lényege a kiállított tárgyon — annak esetleges lezárt állapota következtében — nem volt felismerhető.

31