Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt /. §. A szerző 4. A szerzői jog jogrendszeri helyének tisztázása azt mutatja, hogy a meghatározó szálak a polgári joghoz fűződnek. De számos kapcsolatot találunk a szerzői jog és az egyéb jogágazatok között is. Ezek közül a szerzői jog és a büntetőjog kapcsolatával részletesebben a - XIII. fejezetben foglalkozunk. Itt elég annak megállapítása, hogy sem szerzői jogi törvényünk, sem Büntető Törvénykönyvünk a szerzői jog megsértését önmagában nem minősíti bűncselekménnyé. [Önként értetődően bűntett elkövetése kapcsolatos lehet szerzői jogi alkotással, pl. rágalmazás, izgatás, — vagy a szerző jogvédte érdekei ellen irányuló támadás mutathat olyan tényállási elemeket, amelyek már bűncselekménnyé minősítik a szerzői jog megsértését (pl. a jogosulatlan átvétellel bitorlást elkövető személy esetleg csalásért is felelhet, mert a kiadó megtévesztésével a valóságos szerzőt megillető díjat maga szerezte meg).] A szerzői jog további jogágazati kapcsolatai közül a polgári eljárásjoggal is a XIII. fejezetben foglalkozunk részletesebben, a nemzetközi magánjog szerzői jogi vonatkozásaival a Negyedik részben. Az egyéb jogágazatokkal a szerzői jog kapcsolata csak eseti (pl. a műsoros előadások államigazgatási engedélye kapcsolódik az előadott művek után a szerzőt megillető díjigénnyel stb.). 4. §. A szerző 4. §. (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (2) Szerzői jogi védelem alatt áll — az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A inti szerzője j 1. A törvény rövid, de tömör és elégséges meghatározásából kitűnik, hogy szerző mindig csak ember, és csak alkotó ember lehet. Tehát nem szerző, aki a művet megrendelte, akkor sem, ha a megrendelésben meghatározott szempontokat tűzött ki, nem szerző a lektor vagy dramaturg, ha hasznos tanácsokat adott is, nem szerző az Akadémia vagy más jogi személy, ha a mű a szervezet keretei között keletkezett is, és nem szerző az elektronikus gép, ha „meg is tanítják”, hogy rímeket állítson párba vagy zenét „szerezzen”. A törvény nem a szerző definícióját adja (ez nem is a jog feladata), hanem azt határozza meg, hogy kit illet a szerzői jog, tehát mindazon jogosítványok összessége, amelyeket a törvény a szerző javára nyújt. 87 A szerzői jog és az egyéb jogterületek (Szjt 55. §) peren kívül adott szakvéleményét. Ilyen szakvélemény adása végett megkeresheti a Testületet a munkaügyi döntőbizottság vagy a munkaügyi bíróság, mert- a szakvélemény elősegítheti a munkaügyi vita elintézését is, — a szerző jogi kérdésben azonban a kifejtettek szerint határozatot nem hozhat.
