Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
VII. A szocialista szerzői jogi elmélet 8. A szerzőt megillető alanyi jog a már kifejtett értelemben vett társadalmi és szerzői érdekek kifejezése. Éppen ezért állíthatjuk, hogy bár a szerzői jog terjedelmét — s ezzel a közvetlen társadalmi felhasználási lehetőségek mértékét is — a tételes jog határozza meg, tévedés lenne azt gondolni, hogy itt valóban tetszőleges elhatározásról van szó. A szerzői alkotásokhoz fűződő társadalmi érdekeltség messzemenően meghatározza ezeket a határokat, s ha ezt az objektív összefüggést a jogalkotó figyelmen kívül hagyja, ezzel a jogszabály társadalmi hatékonyságát sérti, vagy úgy, hogy a lehetségesnél kevésbé fog a jogi szabályozás az alkotásra ösztönözni, — vagy úgy hogy teret nyit a társadalmi érdekekkel szembekerülő individualizmusnak. Ismereteink szerint a szerzői művekkel kapcsolatos viszonyokra vonatkozó jogintézmények társadalmi funkcionálását legjobban olyan megoldás szolgálja, amely felismeri, hogy a fennálló érdekellentétek mellett is a szerző és a felhasználó érdekeltsége végső soron közös. Ebből következik, hogy megfelelően rugalmas szabályozásmód mellett jogosan el lehet várni a felektől. hogy az ilyen módon közös érdekük együttes megvalósítása során az esetek nagy többségében akarategyezésre fognak jutni. Ezt a közös érdekeltséget és az ebből folyó következményeket olyan jogintézmény fejezheti ki legjobban, amely az érdekelt feleket, a szerzőt és a felhasználó szervezetet az egyenrangúság szintjén kapcsolja össze. Ez az intézmény a szerződés, a szerzői alkotás társadalmi felhasználásának alapvető jogi eszköze. A szerződés a felek akaratának megegyezése: ott beszélhetünk ilyen szerződéses akarategyezésről, ahol a felek a szerződés tárgyáról rendelkezhetnek. Ezért szükséges, hogy a szocialista jogrendszer elismerje a mű tekintetében a szerző rendelkezési jogát. Ez az elismerés juttatja a szerzőt a szerződéskötő partner helyzetébe, s ugyanakkor ez az egyenrangúság teremti meg annak a rugalmas kapcsolatnak a jogi formáját, amelyben a szerző és 71 Tartalmi meghatározottság maradnak. Ezért a szocialista alanyi szerzői jog tartalma a személyhez fűződő jogosultságokkal szoros összefüggésben vagyoni érdekű jogosultságokat is magában foglal. így a szerzői jog tartalmát a személyhez fűződő és vagyoni jogok szerves egysége határozza meg. Ezt fejezi ki a magyar szerzői jogi törvény 10. §-a, amely szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan felhasználása. A megállapítás fordítva is érvényes: a személyhez fűződő jogok gyakorlása egyúttal szintén vagyoni relevanciájú. (A nyilvánosságra hozatal vagy díjigénnyel, vagy arról való lemondással jár; a változtatás megengedése újabb felhasználásnak nyithat utat; a visszavonási jog gyakorlása kártalanítási kötelezettséget vált ki; a név elhagyása befolyásolhatja a mű vagy a szerző más művei iránti keresletet stb.) A vagyoni érdekű jogoknak a személyhez fűződő jogokkal való szoros összefüggéséből következik, hogy a szerző élők között azokat nem idegenítheti el, mintegy szerzői joga kihasított részeként : csupán művére vonatkozó felhasználási jogot ruházhat másra, saját jogán engedett hasznosítási jogként. A szerzői jogot magát sem végrehajtani, sem elkobozni nem lehet.
