Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
Elméleti alapvetés A szerzői jog szocialista koncepciója tehát felismeri a szerzői alkotásra vonatkozó „kizáró jog” és „értékesítési kapcsolatok” mögött a valóságos tartalmat, azt, hogy az alkotás személyes jellegű, de társadalmilag meghatározott folyamat és a szerzői művek „értékesítése” a munka szerinti elosztás körébe tartozó kategória. E felismerés birtokában is átveszi a hagyományos szerzői jogi megoldások közül mindazt, amit megőrzésre alkalmasnak ítél, s ugyanakkor számos új vonással gazdagítja a szerzői jog hagyományos rendszerét. Az ilyen módon kialakított jogi mechanizmust olyan társadalmi környezetben működteti, amely intézményesen megszabadítja a szerzői alkotások felhasználását (eljuttatását a társadalom tagjaihoz) az üzleti szempontok előtérbe helyezésétől, a kulturális javakat közvetítő „ipar” embertelen túlsúlyától. Ez a koncepció a szerző javára alanyi jogilag védett helyzetet nyújt, amelynek terjedelmét és tartamát a szocialista állam törvényei szabják meg. Lássuk most, mivel jellemezhető a szocialista jogrendszerekben ez a szerző számára megadott alanyi jog ? Személyiségi jelleg | 6. A szocialista állam a szerzői alkotó munka legszemélyesebb jellegére tekintettel biztosít a szerzőknek műveik vonatkozásában kizárólagos jogot. Ebből következően az alanyi szerzői jogot személyhez fűződő, a maga teljességében elidegeníthetetlen jogként kezeli. A szocialista alanyi szerzői jog kizárólagos jellege tehát a tőkés szerzői jogok vagyoni tulajdonjogból eredeztetett abszolút jellegével szemben személyiségi gyökerű. A szerzői alkotói munka a valóság egyéni tükrözését jelenti. Ezért az alkotás a szerző legszemélyesebb jegyeit viseli magán, az ő személyiségét is közvetíti a társadalom széles rétegeihez. A szerzői minőség kétségbe vonása, elhallgatása, a mű engedély nélküli megváltoztatása, a szerző akarata ellenére történő közlése a szerző személyiségét érintő cselekmény. A szocialista jog személyiséget védő szabályaival összhangban ezért a mű társadalmi felhasználása is csak úgy engedhető meg, ha a szerzőnek a felhasználás minden fázisában megmarad a legfontosabb, személyhez fűződő érdekeinek érvényesítéséhez való joga. Mivel a szerző művére vonatkozó társadalmi viszonyok személyes természetűek, a jogi szabályozásnak is a személyhez fűződő jelleg elismerésére kell épülnie. H. Nathan találóan mutatott rá arra, hogy a személyhez fűződő jogok körében a szerzői jog a legszemélyesebb jellegű, mert azt egyéni, alkotó megnyilvánulás, egyéni tejesítmény alapján biztosítja a törvény. 70 7. Az alanyi szerzői jog annyiban is sajátos személyhez fűződő jog, hogy gyakorlása szükségképpen vagyoni érdekeket is érint. A mű társadalmi felhasználása szocialista társadalmi viszonyok között is az árupénz mozgás keretében, az áruformához igazodóan megy végbe. Amíg a szocialista társadalmi rendben a magántőke kisajátításával megszűnik a munkaerő áru jellege, és ennek megfelelően már az alkotói viszonyok sem lehetnek áru viszony ok, addig azok a mű társadalmi rendeltetéséből következően a felhasználás szocialista rendjében is áruviszonyokkal kapcsolatosak A személyi és a vagyoni jogok egysége
