Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Függelék

3. Függelék — Nemzetközi egyezmények c) Azt a kérdést, hogy a fentemlített kötelezettségvállalásnak írásbeli szerződés, vagy ezzel egyenértékű írásbeli okirat formáját kell-e öltenie ahhoz, hogy az előző b) alpont alkalmazást nyerjen, annak az Unióhoz tartozó országnak a törvénye szabályozza, ahol a film gyártójának szék­helye vagy állandó lakóhelye van. Az Unióhoz tartozó azon ország törvény­hozó szervének azonban, ahol a védelmet igénylik, joga lesz, hogy előírja: e kötelezettségvállalásnak írásbeli szerződés, vagy ezzel egyenértékű írás­beli okirat formáját kell öltenie. Azok az országok, melyek élnek ezzel a joggal, kötelesek erről a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban értesíteni: a Vezérigazgató e nyilatkozatot haladéktalanul közli az Unió valamennyi országával. d) „Ellenkező vagy különleges kikötés” alatt mindazt a megszorító feltételt érteni kell, amely az említett kötelezettségvállalás részét képezi. (3) Hacsak az ország törvénye nem rendelkezik másként, a fenti (2/b) bekezdés rendelkezéseit sem a film megvalósítása céljából készült forgató­­könyvek, párbeszédes jelenetek, zeneművek szerzőire, sem a film főrende­zőjére nem lehet alkalmazni. De az Unióhoz tartozó azok az országok, melyeknek törvénye nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek értelmé­ben az előbb idézett (2/b) bekezdést a rendezőre alkalmazni kell, erről a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban kötelesek értesíteni, aki e nyilatko­zatot haladéktalanul közli az Unió valamennyi többi országával. 14,er cikk (1) Az írók és zeneszerzők eredeti műalkotását és eredeti kéziratait illetően a szerzőnek — halála után azon személyeknek vagy intézmények­nek, akiket, illetőleg amelyeket a hazai törvényhozás erre feljogosít — el­idegeníthetetlen joga, hogy a szerző által eszközölt első átruházást köve­tően részt vegyenek a mű eladására vonatkozó műveletekben. (2) A fenti bekezdésben említett védelem az Unióhoz tartozó valamennyi országban csak akkor követelhető, ha a szerző hazai törvénye ilyen véde­lemnek teret enged, és csak annyiban, amennyiben annak az országnak a törvénye, ahol a védelmet igénylik, ezt lehetővé teszi. (3) A díjak mértékét és beszedésének módozatait az egyes országok törvénye határozza meg. lő. cikk (1) Ahhoz, hogy az ezen Egyezmény által védelemben részesített iro­dalmi és művészeti művek szerzőit az ellenkező bebizonyításáig ilyenként tekintsék, következésképpen a bitorlók ellen az Unióhoz tartozó országok bíróságai előtt törvényesen eljárhassanak, elegendő, hogy műveiken nevük a szokásos módon fel legyen tüntetve. E bekezdés abban az esetben is alkalmazható, ha ez a név álnév, mihelyt a szerző által felvett álnév semmi kétséget nem hagy személyazonosságát illetően. (2) A film gyártójának — az ellenkező bebizonyításáig — azt a természe­tes vagy jogi személyt kell tekinteni, akinek nevét a filmen a szokásos módon feltüntetik. (3) A név nélkül, valamint — a fenti (1) bekezdésben említett körön 614

Next

/
Oldalképek
Tartalom