Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Függelék
Berni Uniós Ei/yezmény (párizsi szüret/) kívül — álnéven közzétett művek tekintetében a kiadót, ha nevét a művön feltüntették, minden további bizonyítás nélkül a szerző képviselőjének kell tekinteni; e minőségében jogosult a szerző jogai felett őrködni és azokat érvényesíteni. E bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását mellőzni kell, mihelyt a szerző személyét felfedi és igazolja szerzőségét. (4) a) Meg nem jelent művek esetében, ha a szerző személye ismeretlen, de személyét illetően alapos ok van annak feltételezésére, hogy az Unióhoz tartozó egyik ország állampolgára, ezen ország törvényhozó szervei jogosultak az e szerzőt képviselő, és jogai felett őrködő, valamint jogait az Unióhoz tartozó országokban érvényesítő illetékes hatóság kijelölésére. b) Az Unióhoz tartozó azon országok, melyek e rendelkezés alapján ilyen kijelölést eszközöltek, erről a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban értesítik, amelyben az így kijelölt hatóságra vonatkozó valamennyi felvilágosítást megadják. A Vezérigazgató haladéktalanul közli e nyilatkozatot az Unióhoz tartozó valamennyi országgal. 16. cikk (1) Az Unióhoz tartozó olyan országban, ahol az eredeti mű törvényes védelem alatt áll, az ennek bitorlása útján létrejövő minden mű lefoglalható. (2) Az előző bekezdés rendelkezései alkalmazhatók az ilyen országokból származó másolatokra is, ahol a mű nem áll, vagy már nem áll védelem alatt. (3) A lefoglalásra az egyes országok törvényei irányadók. 17. cikk Ezen Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem sérthetik az Unióhoz tartozó egyes országok Kormányát megillető azt a jogot, hogy törvényhozási vagy belső rendészeti intézkedésekkel engedélyezze, ellenőrizze vagy megtiltsa az olyan mű vagy termék forgalmát, előadását, kiállítását, melyekkel kapcsolatban az illetékes hatóság ilyen jogot gyakorolhat. 18. cikk (1) Ezt az Egyezményt mindazokra a művekre alkalmazni keli, melyek az Egyezmény hatálybalépése idején a védelmi idő lejárta folytán származási országukban még nem váltak szabaddá. (2) Ha azonban valamely mű abban az országban, ahol a védelmet igénylik, az erre a műre nézve addig irányadó védelmi időtartam lejárta miatt már szabaddá vált, ugyanabban az országban újból nem részesülhet védelemben. (3) Ezt az elvet az Unióhoz tartozó országok között e célból már fennálló vagy létrejövő külön egyezményekben foglalt rendelkezések szerint kell alkalmazni. Ilyen jellegű kikötések hiányában az egyes országok mindegyike maga szabályozza önmagára nézve az említett elv alkalmazásának módozatait.
