Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
III. 4. §. A polgári itjrakodifikáció szakasza Gondoljunk arra, hogy például Renoir képeinek ára 1950 és 1967 között átlagosan 405%-kal emelkedett. Monet ,,La Terasse á Saint Adresse” című festményét annak idején 400 frankért adta el; 1967- ben a New York-i Metropolitan Museum of Art 1 400 000 dollárért vette meg. Az örökösök igényelhették részesedésüket. Ebben az összefüggésben említhető a könyvtári kölcsönzés egyre fokozódó elterjedése. A skandináv országok emiatt elrendelték a kölcsönzési díjak meghatározott hányadának a szerzők javára történő fizetését. A példát haszonszerzést célzó kölcsönkönyvtárakra nézve az NSZK 1965. évi törvénye is követte, 1972-ben kiterjesztették ezt a rendelkezést valamennyi könyvtárra. Jelentősebbek azonban a technikai fejlődés következtében szükségessé váló új szabályozások kérdései. A szerzői jog kialakulásakor még senki sem gondolt filmre, s még jóval később sem rádióra, televízióra. Alighogy az újabb szerzői jogi törvények rendezték ezeket a felhasználási módokat, máris újabb problémák merültek fel: fotomechanikus többszörözési eljárások, mikrofilmek, „xerox” másolatok készítése, melyek miatt pl. érezhetően visszaesik az eladható folyóiratpéldányok száma. Néhány év óta a computer programok szerzői jogi védelmének kérdései foglalkoztatják a szerzői jogászokat. Az Egyesült Államokban ellentétes bírói vélemények alakultak ki a tekintetben, hogy jogdíjköteles-e az ún. „közösségi antenna” üzemeltetése, amikor egyetlen óriási antenna útján, igénybevételi díj ellenében, sok száz olyan vevőkészülék is foghatja a sugárzást, amely számára egyébként nem lenne hozzáférhető az adás. Világszerte terjed a kábelek útján történő műsorközlés, az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdések ugyancsak megoldatlanok. Miként szabályozható a szerzők joga a mesterséges bolygók révén, az adóállomás hagyományos hatósugarán kívül ellenőrizhetetlen körben lehetővé váló vétel kapcsán? Az USA szerzői jogi reformját már több mint hat éve elsősorban a műszaki fejlődés által felvetett újabb és újabb problémák hátráltatják, a tételesjogi megoldást az új felhasználási lehetőségekkel kapcsolatos érdekellentétek, a közös nevezőre jutás nehézségei is akadályozzák. Rokonjogok | 9. Az újrakodifikálás körében ki kell térnünk végül a szerzői jog eredeti határain való túlterjeszkedésére, az ún. rokonjogok irányában. Amíg történetileg a szellemi alkotások joga származtatható az ipari teljesítmény védelméből, addig a fejlődés újabb szakaszában jogdogtncitikailag éppen fordítva, az ipari-kereskedelmi felhasználók védelmét kell több vonatkozásban a szellemi alkotások kizárólagos jogaiból levezetnünk, illetőleg azokra ráépítenünk. Valamiféle szintézisként a legutóbbi évtizedek jogfejlődése annak szükségességét bizonyítja, hogy a szellemi alkotók kizárólagos jogai mellett és azok tiszteletbentartásával megfelelő önálló rokonjogok kiépítésével védjük a szerzői mű felhasználásával járó sajátos teljesítményeket. Ennek a fejlődésnek a kezdete a tőkés újrakodifikációkban lelhető fel. Először a hanglemezgyártók önálló védelme került előtérbe, a lemezek 43
