Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 34. §. Sugárzási szerződés 3. E rövid áttekintésből is látható, hogy a sugárzás szabatosan elhatárolható felhasználási körén belül eltérő sajátságokra is figyelemmel kell lennünk, aszerint, hogy rádió- vagy televíziós sugárzásról van-e szó. A rádió kizárólag hangokat sugároz, a televízió audiovizuális vételt tesz lehetővé. Ez a különbség jellegzetes rádió, illetőleg televízió műfajok kialakulásához vezetett: a hangjátékok és a televíziós produkciók jogilag is egyre sajátosabb problematikájií műfajok rangjára emelkednek. így pédául a televíziós produkció többlete, a mozgó kép, a rögzített televíziós játéknak a hangjátékokhoz képest nemzetközibb jelleget kölcsönöz. A játékot rögzítő szalag más nyelvterület adói által is felhasználható sugárzásra, csupán feliratozásról vagy nyelvi szinkronizálásról kell gondoskodni. Hangjátékoknál az esetleges rögzítő szalag más nyelvterületen nem használható. Ennek megfelelően a televíziós sugárzások esetében nagyobb jelentőségű a produkció továbbadásával kapcsolatos szerzői jogi kérdések szabályozása, mint rádiósugárzások esetén, ahol más nyelvterületen rendszerint a szövegkönyv fordításának és saját rendezésben való sugárzásának jogait kéri a szerzőtől az érdeklődő rádió. A televíziós px-odukciók ugyanakkor még ma is rendkívül sok közös vonást mutatnak a mozifilmekkel. Ez a műfaji í’okonság a felhasználási módok gyökeres különbsége ellenére szerzői jogilag is bizonyos asszimilációs szemléletet és meghatározott körben azonos szabályozást indokol. Alátámasztja ezt az is, hogy számos mozifilmet televíziós adók is sugároznak, és nincs műszaki akadálya annak, hogy az ei’edetileg sugárzás céljaira rögzített televíziós játékot vetítésre alkalmas filmszalagra dolgozzák át. Elemeznünk kell tehát azt is, mennyiben vonhatók a televíziós produkciók műfaji sajátságaikxxál fogva a mozifilmekkel azonos elbírálás^ alá, s mennyiben kell sajátos televíziós rendeltetésüknél fogva a sugárzás tényállási elemeire tekintettel a í’ádiósugárzással egy kalap alatt i’endezni felhasználásuk kérdéseit. 21Ö Rádió sugárzás — televíziós sugárzás rádió vagy a televízió sajátos céljának megfelelő irodalmi forgatókönyv, amihez í’endszerint zene is íródik. Gyakran rendezésre alkalmas, a szövegen túlmenő részletekre is kitérő ún. technikai forgatókönyv is készül, majd színészek közreműködésével a rádió, illetőleg tv vevőkészülékek adottságaira tekintettel levő rendezésben sajátos hangjáték vagy televíziós játék születik, amely megjeleníti és a rendezésből folyó további elemekkel gazdagítja a felhasznált írói és zenei'alkotásokat. Az ilyenfajta sugárzott mű tehát az alapul vett alkotás többszörös adaptációja. c) Az eredetileg is sugárzásra készített hangjátékok végső formájukban gyakran, a televíziós játékok minden esetben szintén többlépcsős szerzői munka eredményei. A televíziós játék forgatókönyve esetleg már maga is tv célra írt novellára épül, majd a í’endezés elképzelései szerint elevenedik meg a produkció audiovizuális jeleneteiben. Az eredetileg is sugárzásra szánt művek körében gondoljunk azonban a riportokra, publicisztikai munkákra, konfei’anszokra, tréfákra is. amelyek rendszerint ugyancsak egyéni szerzői alkotások.
