Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések segítségével hanghullámokká, illetőleg összehangolt hang- és képsorokká alakíthatók vissza. A rádió és a televízió ezáltal lehetővé teszik különböző események és előadások távolba közvetítését, elvileg korlátlan számú közönség részére. Ezt a folyamatot nevezzük sugárzásnak. A sugározni kívánt esemény vagy előadás mágneses, illetőleg elektronikus eljárással készülő szalagokon, esetleg filmen rögzíthető, későbbi sugárzás (ún. halasztott adás) vagy ismétlések céljából. A rögzített műsor átadható más adóállomásnak is, amely a kapott hang- illetőleg képsorokat ugyancsak szertesugározhatja számtalan vevőállomásnak. A vételi lehetőség reléállomásokkal a földön és az űrben elvileg korlátlanul fokozható. Mesterséges relébolygók következtében hovatovább ellenőrizhetetlen lesz, hogy valamely adást milyen körben fognak földgolyónkon. Egyetlen adás elvileg számtalan helyen fogható távolbaközvetítése különbözteti meg a sugárzást a mű felhasználásának olyan hagyományos formáitól, mint a terjesztés, a nyilvános előadás vagy a gépi átvitel, amelyekre eleinte szívesen hivatkoztak a jogalkalmazók, hogy megfelelő analógia útján támasszák alá a rádióval és televízióval szemben felmerült szerzői igényeket. A terjesztés a mű megfelelően többszörözött példányainak forgalombahozatalát jelenti; egyébként is túlságosan általános jogi kategória ahhoz, hogy támpontot nyújthasson a sugárzással kapcsolatos sajátos problémák megoldásához, aminők például az adás rögzítésének, reléállomások beiktatásának, esetleges ismételt sugárzásoknak a kérdései. A nyilvános előadás a közönség előtt közvetlen reprodukálást jelent, élő közreműködőkkel vagy filmszalag vetítése útján: a nyilvános előadással formailag együtt jár a közönség számának korlátozott volta, a helyhez kötöttség. Gépi átvitelen a jogszabályok és a gyakorlat egyaránt későbbi reprodukálást lehetővé tevő rögzítést (lemezrevágást, mágneses szalagra történő átjátszást, esetleg zenélő szerkezetbe való betáplálást) ért. Noha az adás rögzítésére sugárzás kapcsán is sor kerülhet, az magának a sugárzásnak nem lényegi velejárója és külön szabályozást igényel. A sugárzott művek | 2. A szerzői jogi eligazodás kedvéért célszerű a felhasznált műveket három csoportba sorolni: — nem sugárzás céljára készült alkotások közvetítése eredeti alakjukban, — eredetileg más műfajú művek sugárzás céljára készült feldolgozásai, — eredetileg is sugárzásra készült művek. a) Az eredeti alakjukban közvetített más műfajú művek körében a rádió és a televízió előadásokat sugározhat színházakból, hangversenytermekből, előadó helyiségekből; színpadszerű stúdióelőadásokat rendezhet színművek, hangversenyek stb. sugárzása céljából, felolvastathat írásműveket. Ebbe a csoportba tartozik a mozifilmek televízió útján való sugárzása is. b) A sugárzás céljára készült adaptációk esetében általában valamely meglevő alkotásból (regényből, novellából, színdarabból stb.) készül a 2U
