Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 34. §. Sugárzási szerződés vonatkozó díjtétel alsó határa alapján kell kiszámítani \Aqr 7. $ (2) bek., Mfr 5. § (2) bek.] Az elállás folytán a szerződés megszűnik. Annak a kiadásnak a jogával tehát, amelyre a szerződés eredetileg vonatkozott, a szerző ismét rendelkezik. I 1. A szerzői alkotások klasszikus felhasználási módjai mellett, amilyen például a könyvki - adás, a színpadi előadás vagy ma már a filmgyártás is, egyre inkább nő a rádió és még inkább a televízió jelentősége. Amíg 1950-ben világszerte 180 millió rádió vevőkészüléket tartottak számon, addig 1968-ban ez a szám már 674 millióra emelkedett. A televíziós vevőkészülékek száma ugyanezen idő alatt nyolcszorosára nőtt földünkön, s ma negvedmilliárd körül mozog. Magyarországon 1950-ben még csupán kerek 600 000 rádióelőfizetőt számláltak, 1970 végére számuk meghaladta a két és fél milliót. Az 1960. évi 100 000 magyar televízió előfizetővel szemben ma már közel két millió tv vevőkészülék van üzemben Magyarországon. A rádió és a televízió adásaikban jelentős részben szerzői jogilag védett műveket is felhasználnak. Ezeket a legszélesebb körben hozzáférhető módon közvetítik az előfizetőkhöz, műsorukat házhoz küldik mindazoknak, akik az adás vételére alkalmas készülékkel rendelkeznek. A művészet és az irodalom termékeinek tömegkommunikációs eszközökkel való terjesztése ezért a szerzői jogi vonatkozások korszerű szabályozását is szükségessé teszi: csak a felhasználás sajátos körülményeire szabott rendezés mozdíthatja elő egyrészt értékes rádió- és tv művek alkotását, másrészt ezek zavartalan társadalmi felhasználását. Mindenek előtt a szerzői alkotások rádió és televízió útján történő felhasználásának sajátos vonásait kell tehát szemügyre vennünk. A rádió és televízió adásainak lényege abban áll, hogy a valóság akusztikai, illetőleg optikai megjelenési formáit változásukban elektromos jelek folyamatos sorára bontják és rádióhullámok segítségével a távolba közvetítik. Az elektromos jelek vevőkészülékek 213 34. §. Sugárzási szerződés 34. §. (1) Sugárzási szerződés alapján a szerző köteles a művet a rádió és a televízió rendelkezésére bocsátani, a rádió és a televízió a szerződésben meghatározott időtartamra megszerzi a mű sugárzásának jogát, továbbá azt a jogot, hogy a műről hang-, illetve képfelvételt készítsen, a felhasználás fejében pedig köteles a szerzőnek díjat fizetni. (2) Ha a sugárzás céljára készült mű felhasználása a szerződésben meghatározott — ilyennek hiányában ésszerű — határidő alatt nem történik meg, a szerző a szerződéstől elállhat és díjának megtérítését követelheti. Szerzői alkotások sugárzása
