Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések A kiadó elállása | 2. Az elállás joga a jogszabálynál fogva a kiadót is megilleti, méghozzá a szerződés tartama alatt bármikor {Kr 17. §). Adódhatnak ugyanis olyan helyzetek, amikor például a kiadó terveiben bekövetkezett változások folytán a készülő vagy már elkészült mű kiadására nem kerülhet sor. A népgazdaság — nemkülönben a szerző — személyes érdekeivel állna ellentétben, ha ilyenkor nem nyílna mód a szerződés mielőbbi megszüntetésére. A kiadó részéről bejelentett elálláshoz a Kr azt a következményt fűzi, hogy a szerző kárát kell megtérítenie. A szerző kárát a kézirat elfogadása után bejelentett elállás esetében a jogszabály közelebbről is meghatározza. Eszerint ilyenkor kártérítésként a szerződésben egyébként kikötött díj jár a szerzőnek (példányszámtól is függő díjazásnál az ún. alappéldányszám figyelembe vételével). Mindebből következik, hogy a kézirat elfogadása előtt bejelentett elállás esetén a kár összege a fenti mértéknél általában alacsonyabb. A kártérítés indokolt mértékét ilyenkor a műbe fektetett munka aránya (a mű ún. készültségi foka) határozza meg. A polgári jog általános kötelmi szabályaival összhangban a szerzőnek nem jár kártérítés, ill. díj, ha az elállás a teljesítés késedelme vagy hibás volta miatt történt. A Kr 17. § (2) bekezdésben meghatározott ilyen esetek. ha a szerző a) nem szolgáltatott időben kéziratot; b) a kiadó által igényelt kijavítást határidőre nem végezte el; c) a kijavítást alapos ok nélkül megtagadta. A kifizetett előlegeket ilyenkor a kiadó természetesen visszakövetelheti. A visszafizetés vonatkozásában annak nincs jelentősége, hogy a kijavítást megtagadó szerző kéziratának egy része kifogás alá nem esett, mert a szerző egységes mű szolgáltatására vállalt kötelezettséget. A szerző tehát ilyen esetben is a teljes előleg visszafizetésére köteles (lásd: a Legf. B. Pf. III. 20 383/1972. sz. ítéletével kapcsolatban a 12. pontban kifejtetteket). Zeneművekre a fentiek azzal egészülnek ki, hogy nem jár kártérítés, ill. díj akkor sem, ha a már elfogadott művön a szerző valamilyen lényeges változtatást tett és a kiadó e miatt állt el a szerződéstől (Zkr 11. §). Alkalmazott grafika esetén elállási jogát a kiadó — a szerző díjigénye nélkül — akkor gyakorolhatja, ha a vázlatot vagy a művet a szerző határidőre nem szolgálhatta vagy a kért kijavítást nem végezte el {Ayr 7. § (1) bek.]. Azonos értelemben rendelkezik a Mfr a művészi fényképekre [5. § (1) bek.]. Sajátos szabály végül a felhasználási szerződések körében, hogy a felhasználásra javítás után sem alkalmas műért a szerzőt díj illeti meg, ennek mértéke azonban csak mérsékelt összegű (lásd a 29. §-nál). A Kr 16. §-a ennek mértékét a szerződés alapján járó díj 25%-ában határozza meg. Amennyiben a szerzői díjat a szerződés alsó —felső határ feltüntetésével határozta meg {Kr 10. §), a mérsékelt díjat a két határösszeg közötti átlag alapján kell kiszámítani. Zeneművek esetén szintén a fentiek irányadók {Zkr 22. §), grafikai műnél és művészi fényképnél viszont a mérsékelt díj 30%-os, amit a 212
